Csíkos Cukkini Blog

Természetes életmód, kertészkedés, egészséges receptek, tanyasi élet

Közösségi kert

Csatlakozz hozzánk Facebookon!

myTaste.hu

Friss topikok

Ajánlott oldalak

Állandó oldalak

Hogyan etessünk 7 milliárd embert?

2020.03.04. 10:27 Csíkoscukkini

Ez a leggyakoribb kérdés a fenntartható gazdálkodás témakörében. A tömegtermelés legfontosabb aduásza az egyre növekvő túlnépesedés, és az erre adott logikusnak tűnő válasz a túltermelés, és a kényelem kiszolgálása. Azonban ez az egyik legnagyobb blöff a jelenlegi gazdaságban.

Az egyetemi diplomaosztómon hangzott el, hogy szép és jó a biogazdálkodás, de 7 milliárd embert kell etetnünk, úgyhogy mindenki tudja hogy hol a helye. Azaz az intenzív gazdálkodásnak az asztalon a helye a biogazdálkodásnak meg a szőnyeg alatt. Szerintem nem.

lego-1044891_1920.jpg

Hogyan etessünk 7 milliárd embert? Röviden: nem tudom! És nem is gondolom, hogy a jelenlegi világ egyik legnagyobb problémájára nekem kellene megoldást találnom, de még azt sem gondolom, hogy Magyarországnak, vagy Európának.

Miért? Mert úgy hiszem, ott már alapból el van rontva valami, amikor kontinensek próbálják egymás élelmiszerellátási problémáit orvosolni. Van azonban pár olyan jelenség, amin érdemes elgondolkozni, és más perspektívából szemlélni ezt a témát.

  1. Túl sok kaja megy a szemétbe. Nem csak a háztartásokban, hanem a boltokból, hipermarketekből is. A lejárt szavatosságú, vagy a fonnyadó meg nem vásárolt termékek mennek a kukába. Olyan sok, hogy abból több család is vígan ellenne. Ez az ára annak, hogy folyamatosan elérhető minden termék, zöldségek, felvágottak, húsok tejtermékek egyszóval minden. Nagyjából bármikor be tudunk szerezni szinte bármit. Kivéve a csúnya és szabálytalan zöldségeket/gyümölcsöket mert azokat esélyünk sincs megvenni. Az esztétikai selejtezés óriási pazarlás, tekintve, hogy az adott zöldségnek semmi baja csak a kényes szemünket szúrja a kétágú répa vagy a görbe uborka. Megkockáztatom, hogy csupán ebből a kettőből az éhező emberek jelentős része jól tudna lakni, ha nem is világszinten de Magyarországon tuti.20160515csunya-gyumolcs-zoldseg.jpg

 

  1. Kövérek vagyunk. Igen, a fejlett társadalmakban az egyik legnagyobb probléma a túlsúly, az ezzel járó betegségek és szövődmények. Ez rögtön az első pontból következik, hiszen minden elérhető, folyton ott van az orrunk előtt minden kaja, nem kell megdolgoznunk érte, de még csak magas árat sem kell fizetnünk, hiszen az ipari termelés lehetővé teszi az áron aluli értékesítést. Gondoljunk csak a magyar dinnyetermesztőkre, akik nem tudták eladni a termést a szupermarketek jóval alacsonyabb áron kínált import dinnyéi miatt 2017-ben. Ez nem egyszeri eset, sőt...

Szóval nem lenne szükségünk annyi táplálékra amennyit megeszünk, mégis rettegünk az éhínségtől. Már csak a gondolattól is rettegünk, hogy nem lesznek nyitva a boltok, és ez a gondolata képes kiváltani azt, hogy pánikszerűen felvásároljuk a tartós élelmiszereket, és kifosszuk a boltokat. Megdöbbentő, ami most zajlik a vírushelyzet kapcsán. Arról már ne is beszéljünk, hogy ami elfogyott az a cukor, a finomított étolaj, a liszt és az instant élelmiszerek, és akkor csodálkozunk, hogy el vagyunk hízva….

 bot.jpg

  1. Mindenki rizs csirke meg steak sültkrumpli kombón akar életben maradni kólával leöblítve. Na így tuti nem fog menni a 7 milliárd ember élelmezése. Egyrészt mert nem a helyi viszonyokra támaszkodó élelmiszerek képezik az étrend alapját, hanem a nyugati trend. Még mindig azt gondoljuk, hogy hús nélkül nincs étkezés. Annyiszor hallom azt, hogy „ha nem eszek húst, az olyan, mint ha nem is ettem volna” ezekkel áltatjuk magunkat, holott semmi bajunk nem lenne ha kevesebb húst ennénk. Senkinek nem lesz vitaminhiánya, ha egy héten csak egyszer eszik húst. Lehet enni tojást, tejtermékeket, lehet zsírral főzni… Az állatokat takarmányozni kell, és a takarmány megtermelésének óriási a területigénye. Azokon a területeken, ahol történetesen emberek számára is lehetne élelmiszert termelni. Hihetetlen luxus minden nap, minden étkezéshez húst enni, és nincs is szükségünk rá.

 

  1. Egzotikus élelmiszerek képezik az étrendünk jelentős részét. Egyrészt az is probléma, hogy ennyit utazik az amit megeszünk, a másik hogy nagyon valószínű, hogy kényszerérett, és vegyszeresen kezelt az a zöldség/gyümölcs amit megeszünk. Másrészt a lassan alapélelmiszernek számító kávé, csokoládé, banán és a rettegett pálmaolaj óriási területű ültetvényeket kíván, ahol a helyiek termeszthetnének élelmiszert saját maguk számára, de inkább a nyugati világnak termesztenek, mert jobb pénzt kapnak érte. Az avokádó például szinte elérhetetlenül megdrágult azokon a területeken, ahol őshonos, és a helyiek táplálkozásának szerves része, mert akkora kereslet lett rá világszinten.

És végül az ipari termelés által előállított silány minőség, ami csak az illúzióját adja meg annak, hogy vettél egy kiló húst. A fele víz, amit jó pénzért vettél meg. Minőségi éhezésnek hívják azt a jelenséget, ahol hiába eszel, ha nem jutsz hozzá az esszenciális tápanyag mennyiséghez.

A tömegtermelés által előállított óriási mennyiségű élelmiszer képes arra, hogy ezt az állapotot fenntartsa. Rettegünk az éhezéstől, miközben szinte mindenki alultáplált jelenleg is. A hiánytünetek megjelenése azt jelenti, hogy alultápláltak vagyunk, mert nem viszünk be elég tápanyagot a szervezetünkbe.

Nem kívánom, hogy ne legyek boltok, de jó lenne, ha sokkal több alternatíva lenne a fenntartható vásárlásra, ahol minőségi élelmiszerhez lehet hozzájutni. Nem szeretnék lemondani a kávéról vagy a csokiról, de még az avokádóról sem, de nem fogok egyfolytában avokádót enni mert azt valaki kikiáltotta superfoodnak.

Szinte közhely, de együnk helyi és szezonális termékeket. Együnk kevesebb húst, több zöldséget és hüvelyest, kevesebb feldolgozott élelmiszert. Próbáljunk kisléptékű vagy háztáji gazdaságból beszerezni a táplálékunkat. Ha van hozzá kedvünk és energiánk kertészkedjünk, és ültessünk pár tő paradicsomot vagy paprikát, szórakozzunk a balkonkertészkedéssel. Ne dőljünk be a trendeknek, mint a szuperfoodok, és mindezt próbáljuk meg úgy tenni, hogy nem esünk át a ló túloldalára. Próbáljunk nem rágörcsölni, ha húsleves főzés közben rájövünk, hogy elfelejtettünk répát venni a piacon, akkor örüljünk neki, hogy van lehetőségünk lemenni a boltba. Ha már egy kicsit is sikerül elszakadni a szupermarketektől vagy kevesebb kaját kidobni, már tettünk valamit azért, hogy változzon a jelenlegi rendszer és az a 7 milliárd ember ne éhezzen.

A tömegtermelésre hivatkozni azért mert túl sokan vagyunk… ugyan már… országszinten nézve, mi nem az éhező tartományoknak exportálunk, hanem a gazdagabbaknak, akik többet fizetnek érte mint itt, és mi is onnan importálunk ahol kevesebbet kell fizetni ugyanazért. Ezért van a boltban silányabb minőségű lengyel krumpli vagy spanyol paradicsom. A profit a mozgatórugó, nem az éhezés.

Szólj hozzá!

Címkék: elhízás hulladék túlnépesedés import étrend superfood tömegtermelés

Ezért leszel ideges ha meghallod hogy bio

2020.02.28. 14:46 Csíkoscukkini

Az előző bejegyzést nagyon sokan olvasták, köszönöm a megosztásokat! Nagyon örülök neki, hogy megvan a fogékonyság a témával kapcsolatban. Boncolgassuk akkor tovább a kérdéskört, kicsit hosszabban.

 Amikor szóba kerül a bio téma a leggyakoribb vélemények a következők:

 -Azért bio mert csúnya, kukacos

-A bio drága

-Honnan tudjam hogy tényleg bio?

-Manapság már semmi sem igazán bio

 Valószínűleg a biogazdálkodás a legrosszabban marketingelt téma az országban. Nem tudom hogy történhetett, hogy az emberek többsége a kukacos almát azonosította azzal hogy valami bio, és még ráadásul drága is…. Hát tudod ki fog drága kukacos almát enni! Én ugyan nem… Valljuk be hogy senki nem akar rohadt/kukacos gyümölcsöt/zöldséget enni még akkor sem ha az a világ legegészségesebbje. És nem is kell!! Utólag is szeretnék gratulálni azoknak, akiknek sikerült hozzájárulnia a közvéleményhez.

rohadt_alma_2.jpg

Azért hozzá kell tenni hogy a répát meg a káposztát elég nehéz marketingelni, mivel nem lehet színes csomagolásba tenni, hülyeségeket irogatni rá, mint a bifidus aktireguláris vagy random vitaminokat. Vagyis lehet, de akkor a zerowastesek meglincselnek…Meg amúgy sincs értelme mindent csomagolni. Pedig a káposztára tényleg rá lehetne írni, hogy bifidus akárni, mert az a legelterjedtebb laktofermentálható zöldség, amiben tényleg sok tejsav képző baktérium van, ami jót tesz a bélflórának.

Na szóval mi is a bio? A legnagyobb baj ott van, hogy igazából ezt sem tudjuk, csak halvány sejtéseink vannak róla, amiknek semmi köze a valósághoz.

A biogazdálkodás a túlhipoltsága ellenére semmi más, mint a NORMÁLIS gazdálkodási forma. Az, amit a dédszüleink is csináltak, meg ükapáink, 100 évvel ezelőtt. Bizony, bizony… Nem voltak ilyen úri huncutságok mint NPK műtrágya, meg hibrid búza vetőmag, meg glifozát. Ezek a 2. világháború után kezdték el meghódítani a mezőgazdaságot, és most már úgy csinálunk mintha ez lenne a megszokott és mindig is így gazdálkodtak volna. Nem…viszont a megszokás nagyon nagy úr.

 A biogazdálkodás lényege, hogy nem próbáljuk magunkat ráerőszakolni a talajra és a növényekre és betörni, hogy úgy működjön minden, mint ahogy azt mi elképzeltük. Mert tulajdonképpen mi is a modern mezőgazdaság? Az emberi kontrollmánia tökéletes megtestesülése. Az ember képtelen feldolgozni azt, hogy vannak nála nagyobb erők, ezért mindent megtesz, hogy uralkodni tudjon rajta. Megették a paradicsomot a bogarak? Belepte a gaz a répát? Na majd én megmutatom!! Mindent kiírtok akkor.

Ha eddig még nem tűnt volna fel akkor majd én elmondom, hogy egy rendszerben élünk, amit úgy hívnak, hogy ökoszisztéma. És mint egy rendszer, ha valamit hozzáadunk akkor valami ki fog belőle esni. Pl. olyan okosak vagyunk, hogy rájöttünk, a katicabogarak nagyon hasznosak, mert megeszik a levéltetveket. Erre mi volt a következő lépés? Extra katicabogarak betelepítése. A szuper harlekinkaticabogarak pedig iszonyúan elszaporodtak, és kezdik kiszorítani az őshonos hétpettyes katicákat, mivel agresszívebbek. És mi történt? Söpörni lehet a katicabogarakat a házban, mert annyi van. Nem vagyunk okosabbak a természetnél ezt kéne már megérteni, és kicsit alázatosabban közeledni hozzá.

 A biogazdálkodásban a tápanyagutánpótlás szerves trágyákkal történik, nem műtrágyával, amiben sokkal többféle tápanyag van.

A hiedelemmel ellentétben, hogy a biosok este permeteznek (ez a személyes kedvencem) Nem. Nappal permeteznek. Most komolyan, ki az a hülye aki éjjel, sötétben permetez?? Nem is értem ezt ki találta ki. De a hülyeség az nagyon gyorsan tud terjedni. Nem a permetezéssel van baj, hanem azzal amit kipermeteznek. A biogazdálkodásban olyan anyagokat használnak, ami nem szívódik fel a növényben, csak a felületére tapad, és a kártevők számára már nem lesz így kívánatos. Te sem szívesen eszel meg egy folyékony szappannal bekent csirkecombot, inkább odébbállsz.

Ezek lehetnek vegyszerek, vagy természetes növényi kivonatok, de a lényeg, hogy a környezet számára ne legyen kártékony. És ha a környezet számára nem káros, akkor a te szervezetedre se lesz az nagy valószínűséggel.

Az ökológiai állattartásnál pedig próbálják az állatokat úgy tartani, hogy jól érezzék magukat. Azért ez annyira nem nagy elvárás nem? Ha állatot tartasz szeretnéd, hogy jól érezze magát, még akkor is hogyha azért tartod, hogy utána megedd. Az állattartásról korábban ebben a bejegyzésben írtam.

Az állati termékek minősége tehát két dologtól függ. A tartási körülményeiktől, és attól hogy az állatainkat se szarral etessük lehetőleg. Ha normális táplálékot (gabona, széna, stb.) és nem pedig előre bekevert tápokat etetünk velük, normális körülmények között tartjuk őket akkor az immunrendszerük is normálisan fog működni, ergo nem kell teletömni őket antibiotikummal.IMAG1218_Fotor_Fotor_Collage.jpg

Ha megadjuk nekik a lehetőséget, hogy normális ütemben növekedjenek nem kell hormonokkal pumpálni őket. Az állatok izomnövelése is pont úgy zajlik, mint a testépítőké. Telenyomják őket fehérjével, az izom megköt egy csomó vizet, és úgy néz ki mintha baromi sok hús lenne rajta. Ezek a húsok azok, amiket ha kisütsz fele akkorára zsugorodik mert kisül belőle a víz, te meg vakargatod a fejed, hogy hát így azért annyira nem éri meg az árát. De nagyobb árat fizetni a normális húsért? Hát felejtsd el….

Ezek tudatában, hogy a biogazdálkodásban normális minőséget képesek előállítani, inkább örülnünk kéne, hogy van egyáltalán még lehetőségünk ilyen élelmiszerhez hozzájutni.

 Ja várjuk… hol is tudunk ezekhez hozzájutni. Kb sehol. Mert ha elmegyek bevásárolni, maximum pár szerencsétlen csoffadt almát találok ami bio, vagy némi ízetlen paradicsomot. Kivételt képeznek a gombamód szaporodó bioboltok, ahol nyomokban megtalálhatóak ökológiai gazdaságból származó tartós élelmiszerek, meg minden más is, ami az „ezobioöko” élethez kell.

Hát ott a biopiac! És az hol van? Meg mikor? Budán, minden héten egy nap, szombaton délelőtt, parkolni nem tudsz, de te elszánt vagy és elmész. Ezer dolgod lenne szombat délelőtt, meg messze is van, de eltökélt vagy, elmész. És akkor meglátod az árakat. Miért ilyen drága minden??

Mert a biogazdálkodásban egyrészt nem zsigerelik ki a földet és próbálnak meg 10x annyit termeszteni mint amennyi normálisan megteremne, nagyobb a veszteség is mivel nincs minden agyonszabályozva. (ez eddig oké) De utána jönnek a rejtett költségek, minthogy ha minősített biogazdálkodó vagy egy tanusító szervezetnek éves szinten fizetsz azért hogy ellenőrizzenek, és rámondják az áment a termékeidre. Ez a minőségi jóváhagyás egy plecsni formájában jelenik meg. Országonként változó, a Biokontroll és az Ökogarancia a magyar jelzés, a csillagokból álló levél pedig az uniós jelölés.

okogarancia.jpgbio-minositesek.jpg

 

Itt válaszolnék arra a kérdésre hogy nonnan tudod hogy tényleg bio? Van rajta egy plecsni. Vagy a gazdálkodónak van egy papírja róla.

És akkor utána kimész árulni a piacra, ahol egyrészt csak akkor árulhatsz a kettő közül annak a tanusító szervezetnek az áldását élvezed akik a biopiacot szervezik (??!!), másrészt kifizetsz egy horror árat az asztalért, hogy ott árusítasz. Ezek a többletköltségek pedig az termékek árain landolnak.

Ami számomra visszás ebben az egészben, hogy az egész biopiac lassan olyan mint egy elitklub, ahova csak az elit jár bevásárolni. A megközelíthetetlensége és az ára miatt is. Úgy elég nehéz népszerűsíteni a biogazdálkodást és a bio termékeket hogy elérhetetlenné teszik a pórnép számára. Számomra azt üzeni ez az intézmény, hogy csak akkor árusíthatsz és vásárolhatsz itt ha elég jó vagy. Hát én nem akarok megfelelni! Sem azért hogy eladjak, sem azért hogy vásároljak. Elég elvárásnak kell megfelelnünk az életben. Én csak szeretnék normális minőségű élelmiszert venni, nem horror áron.

De van egy jó hírem. Nem attól lesz valami jó minőségű, hogy a biopiacon árulják, de még csak nem is attól hogy a minősítő szervezet áldását adja. Attól lesz valami jó minőségű, hogy normálisan termesztik/tartják/feldolgozzák. (Bár tény hogy a biopiacon azért tényleg nagyon magas minőséggel találkozol. A karcagi biovirsli vagy a pipacs pékség kovászos kenyere különleges helyet foglal el a szívemben.)

Jó minőségű zöldségeket például kosárközösségekben is lehet találni. A legjobb, ha tudsz beszélni a gazdával. (alternatív vásárlási lehetőségekről fogok írni később) Ha azt látod rajta, hogy szereti a növényeit és az állatait, ha szeretettel beszél róluk, tudod hogy jó helyen keresgélsz. Ezt a munkát végzi el helyetted a minősítő szervezet. A normál piacozásnak is az lenne a lényege, hogy tudj beszélni az árusokkal, de korábban már írtam róla, hogy az már eléggé felhígult, és ott kell egy erős szkeptikusság hozzá. Ha nem csalnának az emberek akkor nem kellene ellenőrizni, de hát ez már tényleg földöntúli kérés.

A biotermékek beltartalmi értékei bizonyítottan magasabbak, mint a konvencionális gazdaságban előállítottaké. Ez mit jelent? Több a vitamin, az ásványi anyag, antioxidáns a bio almában mint abban amit a tescoban veszel. A szervezetünknek meg van egy bizonyos tápanyag igénye. Ez nem csak a kalóriát jelenti, hanem a bevitt vitaminokat és ásványi anyagokat stb. Ezért nem vagy életképes ha csak sültkrumplit eszel, hiába van meg a kalória beviteled.

Na most, kis matek (bocsi). Ha szükséged van x mennyiségű ásványi anyagra mondjuk, ami az egyszerűség kedvéért egy db NORMÁLIS minőségű almában megvan, de te olyan almát eszel ami mezőgazdasági mutyi áldozata, és fele annyi az ásványi anyag tartalma, akkor vagy 2 almát eszel meg, vagy hiánytüneteid lesznek. Ha hiánytüneteid vannak, vagy pótolni akarod az ásványi anyagokat vitaminokat veszel. Mindkét opciónak ára van. Szóval most akkor miért is drága ha normálisan eszel, és elég egy korrekt alma?

Érdekes módon azt még nem hallottam senkitől, hogy jaj annyira szívesen dohányoznék, de tudod nem engedhetem meg magamnak…. Megveszel egy csomó felesleges szart, kólát, energiaitalt de sajnálsz többet fizetni a minőségi alapanyagokért. Tök logikus. Cserébe jó sok pénzért mérgezed magad… A dohány és az alkohol is ÉLVEZETI CIKK. Nem alap létszükséglet. De úgy néz ki minden másról egyszerűbb lemondani mint ezekről. Bármi áron.

Na és akkor a manapság semmi nem bio, mert a levegő a víz meg a talajok is el vannak szennyezve. Lehet. Ezzel nem tudok vitatkozni, de ha még erre ráteszünk egy pár lapáttal, akkor a terhelés is nagyobb lesz amit mi kapunk. Olyan ez mintha fel kéne porszívóznod, mert már kicsit kosz van, de ha már úgyis kosz van akkor innentől kezdve a sáros cipőmmel mászkálok a lakásba mert már úgyis mindegy.

Összességében a bio-val egyetlen egy baj van, hogy szinte elérhetetlen. Németországban minden piacon elérhetőek bio termékek, annyi a különbség, hogy azok zöld ládában vannak, és az áruk sem 2-3x annyi.

 bio_doboz.jpg

Folytatom még, de előbb ezt emésszétek meg.

 

Ha tetszett amit olvastál, lájkold a facebook oldalt, hogy értesülj az új bejegyzésekről.

 

1 komment

Miért eszünk szart?

2020.02.24. 17:05 Csíkoscukkini

Előre is elnézést kérek a vulgáris címért, de higgyétek el sehol nem vagyok ahhoz a mocsokhoz képest, amit élelmiszer címén nap mint nap megetet velünk az élelmiszeripar.

Van egy vicc, ami úgy hangzik, hogy:

  • Anyu, mi lesz ma az ebéd?
  • Szar rizzsel, kisfiam.
  • Fúj Anya, már megint rizzsel?

Ezen nagyon sokat nevettem, de mostanában elég sokat foglalkozok az élelmezés és a megbízható élelmiszer kérdéskörével, és ez a vicc sajnos elég közel áll a valósághoz. Tényleg szart eszünk…

Kezdjük az elejétől kezdve. Ugye onnan indulunk, hogy a mezőgazdaság nagy részét kiteszi a háztáji gazdálkodás. Az emberek javarészt maguknak termelik meg az élelmiszert, nem spórolnak ki belőle semmit hiszen maguknak gyártják. Majd jön az iparosodás, és a háztáji gazdaságokat felváltja az ipari élelmiszerkészítés. Itt kiadjuk a kezünkből a kontrollt és rábízzuk valaki másra, az abszolút bizalmi kérdéskört, az étkeztetésünket. A gyárak, a gyártósorok, és a gyártási folyamtok viszont úgy működnek jól, hogyha egységesített keretek között tud működni a termelés. Hát a természet meg ugye minden, csak nem egységesített. Ez az egyik probléma. A másik pedig minden vállalat fő kérdésköre a profit maximalizálása. Egy ideig még lehet fokozni a termelést, aztán utána el kell odáig jutni, hogy már ezt-azt ki kéne belőle hagyni, hogy az igazán profitábilis legyen. Na ez a valami a tápanyag. Mostanában az élelmiszeriparban jelenleg az nyer, aki úgy tud élelmiszert előállítani, hogy abba a lehető legkevesebb tápanyag kerüljön. Mert ugye a tápanyag, az alapanyag az drága. Így történik hogy mindenbe adalékanyagok kerülnek. Hiszen a hiányzó téglákat pótolni kell valamivel, hogy a ház ne dőljön össze. Ezt hívják adalékanyagnak. Pl. lisztjavítószer. Ezek azok a dolgok, amire a szervezetednek nem, hogy nincs szüksége, de az esetek többségében kifejezetten káros. Nitrites pácsó pl. Amitől szép színe lesz a felvágottaknak, megmarad a rózsaszín szín, nem barnul be a sonka. Tartósítószer, csomósodásgátló, színezék, emulgeálószer…. Ezeknek az élelmiszeripari adalékanyagoknak van egy E betű előjelű jelzőszáma. Azoknak is, amik ártalmatlanok pl. citromsav és azok is, amik kevésbé ártalmatlanok pl. Na-benzoát a kedvenc tartósítószerünk. Azt már mindenki megtanulta, hogy az E számok nem jók nekünk, így most már nem E számmal írják ki a kódot, hanem kiírják a teljes nevén. Úgyse tudja senki mi az…. Készételek, mirelitek, felvágottak, chipsek, édességek. Szép csomagolás, időtlen időkig eltarthatóság, és agysejteket szétrobbantó íz. Mindamellett, hogy rengeteg adalékanyag kerül az eredeti összetevőkből egyre kevesebbet tartalmazó élelmiszereinkbe, belekerülnek a mesterséges aromák, a pont megfelelő zsír-cukor-só arány, ami úgy manipulálja az agyad, hogy azt érzed örökké tudnád enni, mert annyira finom. De felébredtünk és rájöttünk, hogy ez nem jó nekünk. Ezért most már clean eating zászló alatt, csak valódi tápanyagokat eszünk. Piacra járunk őstermelőktől és hentesektől vásárolni. Nem kérünk nejlonzacskót, mert visszük a saját dobozunkat, és meg vagyunk győződve róla, hogy most a környezetünknek és magunknak sem ártunk.

Tényleg így van?

Egy nébihes ellenőrzés során a piacon több őstermelőről is kiderült, hogy import árut forgalmazott. Az őstermelő tevékenysége ugye abból állna, hogy a saját maga által megtermelt húst, zöldséget, tojást árusítja a piacon. A nagybani piacon szinte már nincsenek őstermelők, külföldről importált zöldségek viszont annál inkább.

piac.jpg

Szóval elmegyünk a piacra, és még annak is tudatába vagyunk, hogy megkeressük az őstermelőket, és még ott sem biztos, hogy magyar földben termett zöldséget fogunk venni, mert már itt is hamisítanak. Most nem az a baj, hogy az őstermelő a szomszéd cseresznyéjét árulja, hanem hogy a spanyol kápiapaprikát árulja a saját terménye mellett, vagy egy az egyben import árut forgalmaz.

Na és akkor mi van, ha import? Jogos… Elmondom akkor, hogy hogy néznek ki ezek a zöldségtermesztő telepek. Fóliasátrak és üvegházak, ameddig a szem ellát. Most már a világűrből is lehet látni az összefüggő fehér sátrakat. A gyér talaj és az intenzív termelés miatt telenyomják műtrágyával a termesztőközeget. Nem a talajt, mert az kavicsos és egyébként is alkalmatlan a termesztésre, meg macerás, hanem kőzetgyapotot vagy kókuszháncsot. Vagy tápoldatos vízben termelnek, földet sose lát a zöldség. Amennyi az íze annyi a tápanyagtartalma is. Fel van fújva, a nagyja víz….

greenhouse-2139526_1280.jpg

Nem sokkal jobb a helyzet az állattartás oldalán sem. Még azt sem várjuk ki, hogy normál tempóban megnőjenek az állataink. A brojler csirke 39 nap alatt, a hússertés 3 hónap alatt lesz vágásérett. A húsa persze nagy részben víz. Az intenzív termelés miatt megelőzésképp antibiotikummal nyomják tele az állatokat. Ez benne marad a húsában, és így mi is fogyasztjuk. A termesztéstechnológia tápszer alapú, ami úgy van összeállítva, hogy ezt a növekedési ütemet tartani tudják. A brojler csirkék nem is életképesek sokkal tovább, mert a gyors növekedést a csontozatuk, és a kötőszövetiek nem bírják el, és a saját súlya alatt egyszerűen eltörik a lába, vagy csak nem bírja tartani magát.

Ott tartunk tulajdonképp mint a mátrixban. Gépezetet csináltunk a növényeinkből, amik programozott tápanyagutánpótlással, vegyszerezéssel hozzák a tőlük elvárt maximumot, ugyanúgy, mint az állataink, hogy aztán gépesített üzemben kerüljenek feldolgozásra, és eladható formába

És ha erre ráébredsz, úgy érzed magad, mint Neó, aki kikel a kádból, és végignéz az iszonyaton. Mert onnantól kezdve kanosszajárás az életed, és keresed azokat, akik még tudnak valódi táplálékot előállítani, hogy ne betegedj meg attól a sok szartól amit az ipar megetet veled. Mert már bele sem tudsz dögleni, mert a gyógyszeripar életben tart. De hát mindenki ezt eszi... aztán majdnem mindenki rákos lesz, vagy valami más baja lesz. Önmagunkat pusztítjuk el, baromi jól szervezetten, óriási energiabefektetéssel, mosolyogva.

És akkor mi lenne a megoldás? A háztáji gazdálkodás visszaállítása, ténylegesen tudatosan táplálkozó emberekkel és ennek a kettőnek az összekapcsolása.

 Képek forrása: Pixabay

17 komment

Címkék: élelmiszeripar

A fél világunk lángokban áll

2019.08.28. 17:12 Csíkoscukkini

Mostanában tele van az internet a világméretű erdőtüzekkel. Több gondolat is kavarog a fejemben ezzel kapcsolatban, amit ebben a posztban szeretnék nektek kifejteni.

Szóval egyrészt erőtüzek mindig voltak, a nyári meleg és különösen a lehullott kiszáradt fenyőtűk rendkívül gyúlékony mivolta elősegíti a tüzeket. Hozzá kell tennem, hogy a tüzek keletkezésének oka 95%-ban emberi tevékenység következménye. Az erdőirtások következtében azonban megváltozik az erdők mikroklímája. Ha bementek egy erdőbe egyből érzitek a kellemes, hűvös, párás klímát. A fák számának csökkenése hatással van az erdő klímájára is, így kisebb a levegő páratartalma, ami növeli a tűz kockázatát.erdo.jpg

Ne olyan erdőket képzeljetek el mint itthon, mivel Magyarországon az erdők 90%-a erőgazdálkodási terület, azaz kor és fajta eloszlás nem olyan nagy ezekben az erdőkben, mint egy őserdőben. A hazai erdőkben maximum 2 lombkoronaszint található, ellentétben a trópusi erdőkkel, ahol 5-6-ra is nőhet ez a szám. Tehát a növényzet klímaszabályozó funkciója is sokkal nagyobb, sokkal több faj található ezekben az erdőkben. A probléma alapvetően nem magával az erdőtűzzel van, hanem a méretével, és a gyakoriságával. Korábban is voltak erdőtüzek, de nem ennyi és nem ekkora.

A fokozott mértékű erdőtüzek a következők miatt nagyon károsak:

  1. A szerves anyag égésével, széndioxid kerül a légkörbe, ami az egyik legfontosabb üvegház hatású gáz. (+ a talajban tárolt szervesanyag égésével is plusz széndioxid keletkezik)
  2. Csökken a biodiverzitás, ugyanis ezek az erdők rengeteg állat és növény élőhelyét képezik. Azoknak a fajoknak a léte, amiknek a fennmaradása már most sem áll stabil lábakon, veszélybe kerül.
  3. Az őserőket szokás emlegetni a Föld tüdejeként is, ami bizonyos mértékig igaz. Elviekben a légköri oxigén termelődésének 20%-át az esőerdők adják.

Most felmerülhet egyesekben, hogy miért érdekel engem, ha kihal valami lepke Brazíliában? Az ökoszisztéma egy rendkívül bonyolult szerkezet, a maga szabályozó funkcióival, aminek a működése annyira összetett és bonyolult, hogy mi nem látjuk át. Fogjuk fel úgy a fajok számának csökkenését, mint a csontritkulást az emberi szervezetben. Kis mértékben lehet, hogy nem olyan zavaró, de minél nagyobb mértékű, annál inkább csökken a regenerációs képessége a szervezetnek.  

kornyezetvedelem.jpg

Egyszerűen képtelen vagyok épp ésszel felfogni, hogy ezeket az erdőket azért kezdték írtani, hogy nagyobb terület jusson a mezőgazdasági területek számára. Természetvédelmi és agrármérnökként mindkét terület közel áll a szívemhez, de az egyiket pusztítani a másik javára számomra értelmezhetetlen. De mindig van az a pénz… Önmagában maga az erdő nem jár közvetlen profittal, ha nincs rajta erdőgazdálkodás, de hogy továbbra is testi példával éljek, olyan ez mintha mindenki nekiállna kiszedetni ezt-azt a testéből, mert minek az oda… Nem véletlenül lett így kitalálva, és a túlzott mértékű beavatkozással megborul az ökoszisztéma szabályozó funkciója, ami súlyos következményekkel jár, mint ahogy azt most is látjuk.

Azt kellene végre felfogni, hogy nekünk nem a Földet kell megmentenünk. A Föld éveinek számát tekintve az emberiség csak egy makacs nátha, ami kicsit megviseli a környezetet. Nekünk azt kellene megérteni, hogy a saját bőrünket védjük, azzal, hogyha olyan módon élünk ezen a bolygón, hogy nekünk, embereknek, növényeknek, és állatoknak megfelelő környezetet biztosítunk a túlélésre.

Persze olyan is létezik, hogy egy faj totálisan feléli a környezeti erőforrásait, és a populáció vagy összeomlik, vagy tovább kell állnia, hogy élelmet találjon. Még ökológiai fogalom is létezik erre. Ezek az R-stratégista fajok. Optimális környezetben a faj addig szaporodik ameddig ki nem írtja önmagát. Az állományszám aztán visszaesik egy olyan szintre ahol a környezeti erőforrások is fel tudnak szaporodni, majd szépen gyarapszik a populáció is vele együtt, aztán később újra összeomlik. Ez általában kis testű gyorsan szaporodó fajokra jellemző. Pl. osztrigák, kisebb rágcsálók, egyes rovarok.

Tehát most jelenleg az emberiség azon a ponton tart, mint egy sáska. Felzabálja, ami rendelkezésre áll, csak mert megteheti, és amikor elfogyott megdöglik a társaság nagy része.

Most mindenki olyan baromi magasztosnak gondolja, a környezetvédelmet mintha az valami transzcendentális jótét lenne, valami megfoghatatlan elérhetetlen valami érdekében. Pedig az egész egyszerűen csak arról szól, hogy lehetőleg annyit használjunk fel a túlélésünk érdekében, amire szükségünk van és ne 100x annyit.

Ideillő keserű vicc, hogy a Föld találkozik egy másik bolygóval.

Másik bolygó: Hello Föld! Jól vagy? Elég szarul nézel ki…

Föld: Ahh ne is kérdezd. Homo sapiensem van.

Másik bolygó: Ó igen, ismerős. Nekem is volt. Szörnyű kellemetlen, de ne aggódj, hamar elmúlik magától.

bolygo.jpg

A Földbolygó történetében, az emberiség egy apró fejezet.

Meg se mutatta még mire képes. Komolyan azt gondoljuk, hogy mi tönkre tudunk tenni egy olyan képződményt, mint ez a bolygó?

Pontosan ez az a hozzáállás, ami miatt itt tartunk, mert azt gondoljuk, hogy mindenhatók vagyunk, és bármit megtehetünk. Porszemek vagyunk itt.

Ha túl messzire megyünk a bolygó megrázza magát és belőlünk is csak a fosszíliák maradnak majd, amiken majd egy későbbi kor ámuldozik.

Nagyon nagyon remélem, hogy ez a sok erdőtűz nem ennek a kezdete, mert ha igen akkor már nagyon nem lesz az elég, hogy nem kérünk nejlonzacskót a boltban. Most sem elég. A jelenlegi probléma súlyosságát tekintve kb. úgy érzem mintha egy tőből kiszakadt lábra tennénk egy pókemberes sebtapaszt. Cuki… de nagyon kevés. Pontosabban arra elég, hogy azt érezzük tettünk valamit az ügy érdekében, ha keveset is legalább valamit igen. Mert a tehetetlenség őrjítő.

 

Képek forrása: pixabay

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem erdőtűz

Hogyan gyógyultam ki az endometriózisból?

2019.07.19. 16:40 Csíkoscukkini

Teljesen rendhagyó téma, de valahol mégis kapcsolódik a környezetünkhöz, és manapság annyi embert érint, hogy úgy érzem, megér egy posztot.

Az endometriózis egy olyan betegség, ami nőknél fordul elő, a méh nyálkahártyája, valamiért nem kifelé ürül a menzesszel, hanem befelé a hasüregbe a petevezetőkön keresztül. A méhszövet aztán vándorútja végén letelepszik, és egy un. csokicisztát képez, és belekezd egy saját működésbe, mint egy külön álló kis méhszövet darabka. Saját ciklusa van, és iszonyú fájdalmakat él az át, akinél van ilyen. Nagyon nehéz beazonosítani, van, akinél nem is fáj, csak a baba nem jön össze. Általában 6-7 év telik el a pontos diagnózisig, és minden 10. nő érintett.endometriozis-meh.jpg

Nálam ez úgy derült ki, hogy volt egy durva felfázásom, aztán még egy és még egy és hiába múlt el, a fájdalom maradt, vagy valami diszkomfort érzés. Addig vizsgáltak, hogy mindig találtak valamit, amire fel lehetett írni egy új antibiotikumot, egy másik fajtát, mint az előző, mert biztos az volt a baj.

Egy idő után már annyira rosszul voltam, hogy ülni is alig bírtam, és a háziorvos beküldött a kórházba. Ott találkoztam egy nagyon rendes dokival, akivel mondjuk, a nézeteink eléggé különböznek, de legalább nem baszott le, amiért beteg vagyok. Mert addig kb. ezt kaptam mindenhol. Sokáig tartott rájönnöm, hogy ez az orvos frusztrációja, amiért nem tudja, mi bajom van, és úgy vezeti le, hogy ez az én hibám. Nyilván… mert úgy unatkozom, hogy inkább fájjon valamim…

Az utolsó próbálkozás a méhfüggelék gyulladás volt, újabb antibiotikum kúra, majd amikor ez sem segített jött a diagnózis, hogy ez endometriózis. „De ne essen kétségbe kedves, csinálunk egy kis műtétet, ahol a köldökénél vágunk egy kis nyílást, felfújjuk a hasüregét és szétnézünk egy kis endoszkóppal, hogy találunk-e cisztát. Ha igen akkor azt gyorsan kiszedjük. Utána egy doktorbácsi hormon injekció kúrával leállítja a ciklusát fél évre, és aztán semmi baja se lesz. A fogamzásgátlót tessék tovább szedni, és meg ne halljam, hogy még egyszer elment akupunktúrára vagy seggberúgom”

Bumm, arcon csapás egy órási farönkkel. Kb. ilyen érzés ezt végighallgatni. A hormoninjekciókúra hatásai: elhízás, szőrösödés, csökkent libidó, depresszió miegymás.

Arra az elhatározásra jutottam, hogy engem ugyan senki nem fog felvágni, hogy nézelődjön, meg telenyomni hormonnal, hogy aztán a végén valami dagadt csubakkaként végezzem.

Addigra anyukám már annyiszor mondta, hogy el kellene mennem homeopátiára egy barátnőjéhez, hogy belementem bár nem sok hittel. Akkor már ott tartottam, hogy otthon szemeztem az ópiát tartalmú fájdalomcsillapítómmal, mert semmi nem használt a fájdalomra. Még mindig hihetetlen számomra hogy 5 golyócska fél liter vízben enyhített az akkor már tényleg szűnni nem akaró fájdalmamon. Kiderült, hogy Anyu barátnőjének az apukája pedig akupunktúrás orvos, aki azt is meg tudta mondani rólam, amit még én sem tudtam magamról. Ők indítottak el a gyógyulás útján. A homeopátiás doktorbácsinál 4-5 órákat kellett várni, mert még Szarvasról is jártak hozzá betegek, és érkezési sorrend volt. Az első kezelésem után elsírtam magam, mert végre hosszú idő óta nem éreztem fájdalmat, legalább fél órán keresztül. Sose lehetek elég hálás nekik, mert nélkülük nem sikerült volna meggyógyulnom! 2,5 évig tartott kb. hogy meggyógyultam, és ezt óriási áldásnak érzem. Sajnos nem sokan mondhatják el magukról, hogy kigyógyultak ebből a betegségből.

Ez kiindulásnak jó volt, de messze volt az elégségestől. Egy ilyen makacs betegséget sarokba kell szorítani, hogy semmilyen menekülő útja ne legyen. Testi lelki oldalról kell vele foglalkozni.

Mindenképp kell valami diétát tartani, én makrobiotikus táplálkozás mellett tettem le a voksom. Ez elég "spártai" vegán étrend. No hús, tejtermék, tojás, cukor, krumpli. Gabona alapú, ez képezi az egész alapját, aztán jönnek hozzá a hüvelyesek, és a zöldségek, mindez egy elég szigorú arányban.makrobiotika_teli_etrend-1080x675.jpg

Számomra nagyon érdekes, hogy paleo étrendet is javasolnak erre a problémára. Ami közös mindkét étrendben, hogy nincs benne tejtermék. (A tejtermékekről fogok majd bővebben is írni, mert a glutén barátunkkal együtt megérnek ők is egy misét). Tejtermékeken kívül még a vörös húsokat és a szóját javallott kerülni. Én mondjuk tofut meg szójaszószt ettem, de itt is érdemes megjegyezni, hogy mindkettő erjesztett, igy már teljesen más minőség, mint a nyers szója. Mondjuk, szójatejet nem kellene inni.

Az endometriózis gyakorlatilag egy hormonális kibillenés okozta betegség, ahol az ösztrogén hormon elszabadul, és a progeszteron termelődés nagyon lecsökken. Ez a két fő női nemi hormon ugye. Én használtam progeszteron tartalmú krémet is, amit a hasamra kellett kenni.

kep1.jpgJavasolt még valamilyen női torna, ami segít helyre billenteni a hormonrendszert azáltal, hogy kifejezetten a női szerveket stimulálja. Ma már több féle is van, Aviva torna, Arwen torna, Női jóga, Kriston intimtorna. Én avivát csináltam, és Iyengar jógát az egyetemen. Manapság viszont nagy kedvencem lett női jóga. Nagyon elhanyagoljuk nőiségünket a rohanó dolgozó világban. A ciklusunk szinte csak problémát jelent számunkra, nem tudjuk megélni ennek az ősi erejét, hogy képesek vagyunk a saját testünkből egy másik életet létrehozni. Elnyomjuk a fogamzásgátlóval, hogy irányítani tudjuk.

Apropó. Tudjuk mit csinál a fogamzásgátló? A petesejt kilökődését gátolja meg. Tehát nincs peteérés. Most akkor miért is vagyunk meglepődve, hogy manapság hirtelen sok PCOS-es nő van? A PCOS vagyis policisztás petefészek szindróma. Szerintem nem egy olyan bonyolult egyenlet hogy azok a petesejtek, amik nem tudnak távozni a szervezetből, beragadnak és cisztát képeznek. Persze emiatt nyugodtan meg lehet kövezni amiért igy gondolom, de elhihetitek, hogy akkora a gyógyszerlobbi főleg a fogamzásgátló kapcsán hogy tűzzel, vassal védik. Én 2 évig szedtem. Úgy írta fel nekem az orvos az ösztrogén tartalmú gyógyszert, hogy el se gondolkozott rajta hogy nézzenek-e hormonszintet nálam. Nekem meg alapból magas az ösztrogén szintem, igy vagyok összerakva, most erre még rájött ez, és nekem mára már teljesen egyértelmű hogy ettől lettem beteg. Ettől is, mert nyilván összetett az ügy.

10 évvel azután, hogy nekem volt ezzel problémám, már kezdik rebesgetni, hogy LEHET, hogy összefüggésben áll a kettő egymással. LEHET! De nyilván keresztre feszítik, aki ezt kijelenti.

Ébredjünk, már fel könyörgöm… Egy ilyen agresszív szer negatív hatása nem pár hónapon belül érvényesül, hanem több év, 10 év után. Miért egy nő szervezetét terheljük ilyen anyagokkal, akinek aztán a saját testében kell összeraknia egy másik embert?

Ja és akkor a környezeti hatását még nem is említettem, hogy a hormonmolekulák a vizelettel aztán vissza kerülnek a vizeinkbe, mivel ezek annyira apró molekulák, hogy a szennyvíztisztító berendezések nem képesek kiszűrni.

Na de mielőtt vallási vitát csinálnék, belőle nézzük, mit tehetünk még. Ugye azt már hallottuk, hogy minden betegségnek van lelki háttere, ahonnan az egész indult? Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert nagyon fontos. Enélkül nincs gyógyulás. Én elvégeztem egy autogén tréning nevű technikát ahol azt vizualizálod, hogy a tested egészségesen működik. Már önmagának a relaxációnak is hihetetlen gyógyító ereje van. De bármi jó, ami a lelki oldallal foglalkozik, pszichológia, kineziológia, bármi.

Szóval összegezve, ha nem jön a baba, vagy nagyon fáj a hasad indokolatlanul, akkor érdemes elgondolkozni, hogy nem az endometriózis áll-e háttérben. Fel kell keresni egy specialistát, és kivizsgálni. Ha beigazolódik, miután rendesen kibőgtük magunkat, akkor keressünk valami olyan módszert mi holisztikus elveken alapul, azaz az egész testet vizsgálja, nem csak egy szervet (pl. homeopátia, akupunktúra, kínai gyógyászat) köszönjünk el a tejtermékektől a vörös húsoktól és a szójától, kezdjünk el valamilyen női tornát és bogozzuk ki mi áll a lelki hátterében. Ja és keressünk olyan dolgokat, amiket szívesen csinálunk és örömet okoz számunkra, mert ez gyógyít leginkább és a szeretteink, akik támogatnak minket.

 

És fontos hogy nem vagyok orvos, csak egy laikus, aki végigjárta ezt az utat, ezért kérlek, ne orvosi írásnak tekintsétek ezt az írást. Ez csak a személyes véleményem.

 

Képek forrása:
https://medicoverkorhaz.hu/egeszseg-a-z/endometriozis
http://virasana.hu/hu/hirek/kora-reggeli-nalini-noi-joga-oktoberben
https://sebestyenszilvia.hu/mi-jellemzi-az-egeszseges-teli-makrobiotikus-etrendet/

Szólj hozzá!

Címkék: gyógyulás homeopátia endometriózis akupunktúra makrobiotika

Glutén. Enni vagy nem enni?

2019.07.10. 10:15 Csíkoscukkini

Minden kornak megvan a maga táplálék ellensége, a fekete bárány, a bűnbak, ami minden rossz okozója, aki tönkretesz és megront mindenkit.

Jelen korunk Fekete Pétere a glutén és a laktóz. Most a gluténról lesz szó.

Mint sok mindenkinek nekem is van súlyfeleslegem, undok zsírréteg ami abszolút nem hiányozna ha nem lenne. Emiatt egyre jobban elkezdett érdekelni a dietetika, hogy megértsem a testem működését, és a zsírraktározást. Eddig inkább kevesebb mint több sikerrel sajnos, DE! Eddigi utam során már nagyon sokat olvastam a táplálkozási bűnbakokról, csodás fogyás sztorikról, ami pl. a glutén kiiktatásával történt meg.

Vannak akik alapból gluténérzékenyek, azaz cöliákiások. Ők azok  akik egyáltalán nem tudják tolerálni a glutént, vagy kisebb vagy nagyobb mértékben. Ez odáig is eljuthat hogy olyan ételre is allergiások lesznek, amik olyan konyhában készültek ahol főznek gluténnal is.

De mi is a glutén?

Nem más, mint a gabonaszem vízben nem oldódó fehérje tartalma. Gyakorlatilag egy gabonafehérje.

Sok jelenleg divatos diétéban abszolút tiltják nem csak a glutént, hanem magát a gabona alapú szénhidrátokat is pl. Atkins, GAPs vagy Paleo diéta.

A Paleo diéta pl. arra hivatkozik, hogy a gabonák sokkal rövidebb ideje képezik a táplálékunkat minthogy ehhez alkalmazkodni tudott volna a szervezetünk. Nem írok számokat mert azokon úgyis mindenki átsiklik. A lényeg hogy a szervezetünk sokkal gyorsabban alkalmazkodik mint ahogy mi azt gondolnánk. A DNS-ünkben van egy rész, (csúnyán szólva génszekvencia) ami a szánhidrát lebontásért felelős enzim termelődéséért felelős. Mivel a táplálkozásunk és a táplálék összetételünk abba az irányba változott, hogy több szénhidrátot eszünk, a szervezetünknek alkalmazkodnia kellett ehhez. Szerencsére létezik egy evolúció nevű nagyon okos találmány, amit pont azért találtak ki, hogy az élő szervezetek alkalmazkodjanak a megváltozott környezeti hatásokhoz. Jelen esetben a szénhidrát anyagcseréért felelős génszekvencia megtöbbszöröződött, azaz több ilyen enzimünk termelődik most már, azaz több szénhidrátot bírunk lebontani. (Az már csak hab a tortán, hogy régészeti kutatásokban kimutatták, hogy az ősemberek is ettek gabonákat, mert megtalálták a gabonaszemek maradványait pl. a fogaik között megkövesedve)paleo-good-or-bad.jpg

Miért is árt a glutén? Akit jobban érdekel ez a téma annak nagyon ajánlom Natasha Campbell- Gap szindróma című könyvét, ahol ezt nagyon részletesen leírja. Szerinte a probléma nem a gluténnel van, hanem a sérült bélbolyhainkkal, amiknek az lenne a feladata, hogy a lebontott tápanyagokat áteressze, hogy onnan a vérbe kerülve eljusson a sejtekhez. A probléma akkor van, amikor sérülnek ezek a bélbolyhok, és nagyobb molekulákat engednek át mint amiket a sejtek fel tudnak venni. Ez kivált egy védekező reakciót, ahol a szervezet idegen anyagként megtámadja a glutén molekulákat, azaz allergiás reakciót vált ki. Minél sérültebb a bélfal, annál több anyag tud átjutni a bélfalon aminek nem lenne szabad, az allergia pedig egyre súlyosabb lesz. Nagyon érdekes tény, hogy a laktóz lebontásához hasonlóan a glutén is úgy bomlik le, hogy egy köztes bomlástermék térszerkezete nagyon hasonlít a morfium térszerkezetéhez, és úgy is viselkedik. Nagyon jó eredményeket érnek el pl. autista gyerekeknél a glutén és laktózmentes diétával.tap06a.jpg

Mitől is sérülhet a bélfalunk? Például korunk kedvenc gyógyszerétől az antibiotikumoktól, amik köztudottan elpusztítják a baktériumokat, a bélbaktériumokat is beleszámítva. A bélbaktériumok feladata pedig pont az lenne hogy bevonja a bélnyálkahártyát. Mit tudunk tenni a bélhám és a bélflóra regenerálódásáért? Együnk probiotikus táplálékokat, savanyú káposztát, kovászos uborkát, fermentált zöldségeket, terápiás csontlevest. Lustáknak ajánlom a probiotikumokat is.

Bennem továbbra is motoszkált az a kérdés, hogy miért van most ennyi gluténérzékeny ember, vagy miért reagálnak ennyire jól az emberek a gluténmentes diétára? Mi változott, most ami régen nem volt?

A magyarázat pedig annyira kézenfekvő. Maga a búzanövény változott, mégpedig a nemesítéssel. A régi búzafajtákhoz képest a mai búzával szemben elvárás, hogy ne legyen hosszú szára, viszont a kalásza sokkal tömöttebb legyen, több legyen benne a búzaszem, ergo több búzát lehessen learatni ugyanakkora területről. Ezt nemesítéssel érik el, azaz addig keresztezik a különböző búzafajtákat, hogy azok a kívánt eredményt hozzák. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra hogy EZ NEM GMO! Az tök más. Igen ám, de a változás nem csak kívülről érintette a búzát, hanem „belülről is”. A nemesítések hatására ugyanis megváltozott a modernkori búzaglutén térszerkezete, amire a szerveztünk MÉG nem tanult meg reagálni, ugyanis ez az elmúlt 50-100 évben zajlott le. Ez nem jelenti azt, hogy később ez nem fog megváltozni, és nem tanul meg az emberiség ehhez alkalmazkodni de még nem tartunk ott.gabona.jpg

A másik felfedezésem a „régen miért volt minden sokkal jobb?” kérdéskörben, kedvenc táplálékunknak a kenyérnek az elkészítési módja. A kenyér összetevői: liszt, víz, só. ENNYI. A mai kenyerekben nagyon sok olyan dolog van amivel nem kellene találkoznunk, de szerintem erről felesleges beszélni, mert ezt nyilván mindenki tudja. Ahogy Besenyő Pista bácsi is mondta a lisztjavítószer…

De ennél ártatlanabb hozzávalót akarok most keresztre feszíteni az pedig az élesztő. A régi kenyerek ugyanis kovásszal készültek nem élesztővel. A kovász gyakorlatilag a természetes erjesztőbaktériumok felszaporodása a tésztában, amivel két legyet ütünk egy csapásra. Egyrészt a hosszú erjedés során a baktériumok megerjesztik a tésztát ezzel gyakorlatilag „előemésztik” a kenyeret, így a glutént is. A megbontott molekulát aztán mi is könnyebben tudjuk megemészteni. A másik, hogy az a fajta erjedés ugyanaz a tejsavas erjedés mint ami a savanyú káposztában is végbemegy, tehát ez is egyfajta probiotikus táplálék lesz.all-about-bread2.jpg

Szerencsére ez az eljárás reneszánszát éli házi körülmények között is. Én is nagyon szeretnék megtanulni kovászos kenyeret sütni, de sajnos az első próbálkozásom kudarcba fulladt, és kovászpajtás gyorsan feldobta a talpát.

Ha eljutok egy kovászos kenyér készítő workshopra biztos dokumentálom majd.

Aki pedig nem gluténérzékeny az gondolkozzon el azon hogy amit nem használunk az elsorvad. Ergo ha a szervezetnek nem kell lebontania a glutént akkor nem is fog vele kínlódni, hogy az ehhez szükséges enzimet megtermelje, így hosszú kemény munkával sikerülhet elérni azt hogy az is gluténérzékeny legyen aki amúgy nem volt az. Antitápanyag ide vagy oda.

Na összegezve, minden út ugyanarra a hegycsúcsra vezet. Igyekezzünk kerülni a feldolgozott élelmiszereket, mint a fehér lisztet is, és az adalékanyagokat. Együnk kovászos kenyeret, kovászos kakaóscsigát.

 

Ha szívesen olvasnátok többet ebben a témában akkor a következő könyveket ajánlom:

Dr. Natasha Campbell: Gap-szindróma

William Davis: Wheat Belly

 

Képek forrása:
http://www.testreszabo.hu/divatdietak-2-resz-paleo-dieta/
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-11-evfolyam/a-kozepbel-es-az-utobel/felszivodas-a-kozepbelben
https://dietinfo.hu/osi-gabonak/
https://tesco.hu/hello/cikk/a-kenyer-susson-otthon-kovaszos-vagy-ir-kenyeret/21212/

 

Szólj hozzá!

Lehetetlen utazásaim #1 WOOF Németország

2018.09.24. 17:14 Csíkoscukkini

Ismeritek azt a szervezetet, hogy WWOOF? Már nem emlékszem, honnan hallottam róla először, de maga az elgondolás nagyon megtetszett. WWOOF azaz World Wide Opportunities on Orgain Farms.

 A helyzet a következő: Vannak felregisztrált gazdák, akik kosztért kvártélyért cserébe fogadnak lelkes munkásokat a világ minden tájáról, a világ minden tájára. Szóval, ha akarsz, mehetsz családi gazdaságba palántázni japánba, vagy olívát szüretelni az olaszokhoz. Az elgondolás önmagában nagyon jó, hiszen így súlyos pénzeket lehet megspórolni az egyik oldalról az idénymunkásokon, másik oldalról pedig a gyakorlat orientált képzéseken, ahol ellesheted a mesterfogásokat, és a világjáráson.

 Ugye mennyire jól hangzik? Én is így gondoltam, így találtam ki hogy én, bizisten elmegyek Németországba megtanulom hogy kell kecskesajtot csinálni. Történetesen a két kecskénkből kiindulva, akik egy csepp tejet nem adtak soha életük során, viszont rengeteg mindent tönkretettek.

Amit akkor nem tudtam, hogy ezek nagyon kelendő helyek így érdemes több hónappal előre kinézni és lefoglalni a helyedet. Hát nekem ez nem jött össze, de azért egy hely maradt Magdeburgtól nem messze. Egy családi gazdaság, kb. 20-30 kecskével-birkával vegyesen, egy 500 éves részlegesen felújított templom épületben. Ehhez a frenetikus élményhez az öcsém is csatlakozni kívánt, szóval már ketten voltunk.

Nagyon izgi, indulás, reptéren kávézgatás, többszörös átszállás vonatról emeletes vonatra, rohanás a csatlakozások között, aztán amikor már majdnem ott voltunk eszünkbe jutott, hogyha nem jön ki senki értünk, akkor ott fogunk állni a semmi közepén, de jött. Lenőtt hajú, elnyűtt arcú német nő, pirosas kisfurgonnal, szalmával a hátsó ülések alatt. Hát nem volt túl kedves, de bunkó sem. Mi nagyon készültünk, vittünk tokaji aszút, erőspistát meg amit akarsz, ő meg mondjuk semmivel nem várt minket cserébe. Kaptunk kenyeret meg kecskesajtot (mi mást) vacsorára, amivel nem is lett volna probléma, ha utána nem csak ezt kaptuk volna enni minden étkezésre.

Az első ledöbbenés a ház volt, ami kb annyira volt retkes mintha 500 éve nem nyúlt volna hozzá senki. Az ajtón lévő kutyáknak macskáknak fenntartott csapóajtó helyett, inkább volt egy lyuk a falba vágva, hogy a macska tudjon hol közelkedni. Aki amúgy az asztalon szeretett ülni, ahol amúgy ettünk, de ez csak minket zavart. A ház fel lehetett újítva valamikor 20 éve, mármint az a fele ahol laktak, mert volt egy része ami kb. omladozott. Hát én nem tudom mikor fáztam annyira, mint akkor éjjel, mert az ablakok sem záródtak jól. Itt már éreztük, hogy lehet, nem kellene 10 napig maradni, ahogy terveztük eleinte.

Másnap kimentünk a birkákhoz, akik amúgy nagyon cukik és kezesek voltak, odamentek a gazdájukhoz, ahogy szólította őket, és szépen sorban megfejte őket. Utána átraktuk a villanypásztort, amit hozzáteszek, otthon is baromira utálok. Szó volt róla, hogy a hétvégén lesz valami fesztivál, összenéztünk az öcsémmel és abban a pillanatban dőlt el, hogy itt mi nem maradunk addig.

Este a nő közölte, hogy másnap elmegy dolgozni, mi meg etessük meg a birkákat. Na itt kezdett érdekessé válni a történet. Kocsival kb. 5 perc alatt ott voltunk, de hát ki emlékszik az útvonalra? Meg amúgy is mit esznek? És mennyit? És az hol van?

Miközben ezeken tanakodtunk a kutya ellopta a fél pár cipőmet (az egyetlent amit vittem) és folyamatosan morgott ránk mikor a közelébe mentünk. Nyilván csak akkor csinálta amikor egyedül voltunk otthon vele. Kiborítottunk egy üveg sört amit feltörölve rájöttünk, hogy a padlónak a természetes árnyalata sokkal világosabb mint amit látunk. Felfedeztük, hogy vannak a háznak fullra felújított szinte luxuskivitelű részei, ami érdekes kontraszt az alsó emelet dzsuvájával és igénytelenségével. Konkrétan a tinédzser srác szobája padlótól plafonig tele volt eredeti videójátékokkal amikkel egy óriási falra szerelt TVn játszott.  Legutolsó sorban pedig találtunk egy óriás mariska bokrot az üvegházban.

Abban az üvegházban amit addig csak kívülről láttunk, mert a házigazda csak annyit mondott h van benne paradicsom, meg uborka és csá. Ja… meg egy konkrét ültetvény. Amikor felfedeztem gondolom erősen látszódhatott a megdöbbenés az arcomon, mert az öcsém röhögve mondta hogy olyan fejet vágok mintha találtam volna egy droglabort. Hát, mondom nem jársz messze az igazságtól..

Azt hiszem itt mentünk fel és foglaltuk át a repjegyet, és a szállást Berlinbe fél óra alatt.

Este azért még nagyon kedvesen jött segíteni egy iszonyat fura raszta arc, de az, akinek öklömnyi csimbókokba lóg a rasztája. Lehetett vele angolul beszélgetni, de amikor én próbáltam akkor nem értett semmit, viszont ha az öcsém elismételte ugyanazt, akkor nagyon örült és válaszolt. Beinvitált minket magához, egy tipikus német házba, aminek a falán kívülről keresztbekasul állnak a fekete gerendák a fehér falat szétszabdalva. Megkínált minket sertésfejhús pástétommal, amit ő csinált. Meglepően finom volt, majd kiderült hogy régebben húsüzemben dolgozott. Eljött velünk megetetni a birkákat, vagyis inkább mi mentünk vele…

Amikor a vendéglátónk hazaért (akinek azóta sem jutott eszembe a neve hogy írom ezt a bejegyzést) közöltük vele, hogy súlyos családi vészhelyzet miatt már holnap haza kell mennünk.

Mielőtt azonban hazamentünk volna még eltöltöttünk 3 napot Berlinben, egy funky kis hostelben, ahol az első szobánk beázott, így megkaptuk a legjobb szobájukat. Mindegyik szobának volt valami témája, amit felgrafitiztek az egyik falra.  

Városnézésre úgy indultunk, hogy az egyik nap a hostel ajtaján kilépve jobbra indultunk, másnap balra, utolsó nap meg egyenesen, és mentünk ameddig vitt a lábunk. Semmiről nem tudtuk ránézésre, hogy mi lehet az, de hála a kütyüknek a képek alapján az okos google este megmondta, hogy miket láttunk. A lehető legtöbb helyen leültünk inni egy sört és néztük az embereket, a folyót, a várost a pezsgést. Berlinnek van egy nagyon különleges vibe-ja ami kicsit funky kicsit hippi de mégis olyan németesen jól szervezett, és fegyelmezett.

Esténként a hostelben snapszeroztunk és haverkodtunk a helyiekkel. Voltunk sisa bárban kanadaiakkal, akik orosz ikreknek néztek minket (pedig amúgy van köztünk 5 év). Dumáltunk egy angol legénybúcsús csapattal, akik azt mondták csak azért értjük meg őket mert nagyon igyekeznek hogy semmi szlenget ne használjanak.

Tulajdonképpen az a 3 nap Berlin kárpótolta az előtte lévő elcseszett 3 napot.

A kedvenc frázisom amit az öcsém mondott, hogy még jó hogy eljött velem, és rávett hogy hagyjuk ott azt az ótvar helyet, mert egyedül lehet hogy megvártam volna hogy a patkányok lerágják a lábam.

 

A WWOOF program honlapját ITT éritek el.

Szólj hozzá!

Címkék: utazás Németország Berlin WWOOF lehetetlen utazásaim

Balkonkertészet mesterfokon

2017.08.29. 13:59 Csíkoscukkini

Régebben már volt egy balkonkertészkedős poszt, ami nagyon sok embert elért és nagy sikere volt. A lelkesedésetekre alapozva most szeretném megmutatni egy barátom képeit, aki lelkes balkonkertész. Ez a bejegyzés főként képekből fog állni, motivációs célból.

Fontos megemlítenem, hogy nincs semmi csalás, csak jó minőségű palántaföld, megfelelő körülmények, és lelkesedés, ami talán a legfontosabb :)

Fogadjátok szeretettel:

paradicsom1.jpg

Gondoltatok már rá, hogy milyen lenne az ablakból kinyúlni egy uborkáért a szendvicsbe reggel?

mix2.jpg

Következzen a retek szekció. Hozzáteszem, hogy nekünk több év tapasztalattal, nem sikerült még ilyen szép retkeket gyártani. Volt egy kis gyerekbetegségük, de szerencsére kinőtték.

retek.jpg

A két következő kép a kedvencem. Leleményességgel bármit meg lehet oldani. 

18072736_10213157802329436_778439155_n.jpg

19873741_10213906315001785_657212556_n_copy.jpg

 

A képekért köszönet Fáy Dorottyának, élmény végignézni amit művelsz a növényekkel :)

 

Szólj hozzá!

Címkék: motiváció paradicsom uborka retek balkonkert

Az állattartásról, és a húsevésről

2016.01.24. 11:51 Csíkoscukkini

Rengetegszer nekifutottam már ennek a témának, aztán valahogy mindig elakadtam. Nehéz ügy, ezért arra jutottam, hogy szimplán és egyszerűen leírom azt, amit gondolok.

Szóval a kiindulás az, hogy tartunk állatokat, disznókat, baromfit, birkákat, kecskéket. Majdnem mindnek van neve, kivéve a csirkéknek, mert azok sokan vannak, de a rangidős kakasnak azért így is szoktunk adni.

Ezerszer megkaptam már ezt a két kérdést:

  1. Megeszitek őket?
  2. NEM SAJNÁLJÁTOK????

Igen megesszük őket, mert alapvetően ezért tartjuk. Persze nagyon élvezzük az állattartást, szeretjük őket, de alapvetően ezek haszonállatok, és tisztában kell lenni ezzel a ténnyel.

Én azt az elvet követem, hogy hosszú hónapokon keresztül szerettük, ápoltuk, és tápláltuk őket, és egy pont után az ő feladatuk, hogy tápláljanak minket.

Amit megtehetünk értük, az az, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítjuk nekik ameddig élnek, gyorsan, tisztán és szakszerűen vágjuk le őket, és minden részüket felhasználjuk.

Általában szoktunk hívni valakit, aki levágja az állatokat, és aki szakszerűen csinálja, mert ez így a legjobb mindenkinek.

A birkák, kecskék szőrét kikészíttetjük, a fel nem használt nyesedéket megfőzzük a kutyáknak, a többi meg szépen feldarabolva megy a mélyhűtőbe. Semmi nem megy kárba. A faggyúból a madaraknak készül madárszalámi napraforgóból.

dsc_0824_fotor.jpg

Az idei disznóvágás eredménye

Ilyen tényszerűen megközelíteni a dolgokat egy hosszú utazás egyik állomása, és nem az első. Idő kellett, hogy eljussunk odáig hogy egy beteg csirkéhez ne az állatorvost akarjuk hívni, hanem a vizet forraljuk. Ha látszódik egy tyúkon, hogy valami baja van, pl. a lábát húzza, akkor az egy idő után el fog pusztulni. Tényszerűen nézni a dolgokat azt jelenti, hogy akkor minél előbb le kell vágni, különben elpusztul, és az én felfogásom szerint akkor hiába tartottuk, ő meg hiába halt meg, leszámítva persze a tojásokat, amiket élete során tojt.

a70e213c9d4976444fbc24662a369b2adf28e86c5bdf81b265c440cd5d4a90c5_fotor_collage.jpg

Szeretem a csirkéket. Szeretem, hogy meg tudom különböztetni hogyan kotkodácsolnak. Szeretem, amikor a kiskakasok elkezdenek kukorékolni, és még elbicsaklik a hangjuk. Szeretem, hogy mikor meglátnak minket odarohannak, hátha kapnak valami finomat. Szeretem a tojófészekből kivenni a tojást, ami még meleg. Szeretem a kotlóst kivenni és nézni ahogy fürdik a porban. Szeretem, amikor felütöm a tojást, ami olyan sárga mintha festék lenne. Szeretem, amikor a barátaim azt mondják a nálunk készült tojásrántottára, hogy ilyet még sose ettek. Szeretem, amikor a tyúkhúsleves irreálisan sárga lesz, és szeretem amikor a sültcsirke annyira omlós, hogy a csontról leolvad a hús. Ez minden egy témának a különböző aspektusa, ami szerintem teljesen természetes, és nincs benne semmi kivetnivaló.

img_20150515_093451_fotor_collage.jpg

Ugyanezt el tudnám mondani a malacokról, akiket szeretek vakargatni, és közben énekelni nekik, hogy „Egy kis malac röfröfröf” és ugyanúgy szeretem a disznóvágáskor frissen megsütött oldalast.

A nagyipari hústermeléssel, és állattartással az a probléma, hogy fogalmad sincs mit evett az állat amit te a tescoban megveszel műanyag dobozban. Nem tudod, hogy hogy tartották, és alapvetően szerintem ezzel van probléma. Az élelmiszeriparba vetett bizalmam már rég elveszett, valahol a tejcsokoládéban és a párizsiban lévő szójalecitinnél, így az állattartástól sem várok csodákat.

Mégis mindenki természetesnek veszi, hogy leveszi a polcról a csirkemellet, viszont furcsán néznek rám hogy levágjuk az állatainkat.

Hát kérdezem én: GYEREKEK! Ti hol éltek???

 

 

 

2 komment

Címkék: állatok disznóvágás állattartás

Cékla formációk

2015.11.12. 11:23 Csíkoscukkini

Amikor eljön az ősz és kicsit hűvösebbre fordul az idő, nekem mindig megjön a kedvem az édeskés ízű zöldségekhez, mint a sütőtök, répa, cékla.dsc_0672_fotor.jpg

Az őszi kerti nagytakarítás után csak pár dolog maradt a földbe, ezek egyike a cékla.

Probáljunk elszakadni a finom, de annál unalmasabb cékla savanyúságtól, amit tudom, hogy sokan nem szerettek. Ez egyébként nagyon jellemző a magyar konyhára, hogy zöldség csakis kis mennyiségben, és savanyítottan szerepelhet a tányéron. Pedig a cékla jól elkészítve az őszi zöldségek királynője, és mindemellett nagyon egészséges.

Rengeteg antioxidánst és…… //ideképzelni légyszives, minden vitamint és ásványi anyagot, amin át szokott siklani a szemetek//……… tartalmaz. Szóval tényleg jó cucc :D

Céklával való kapcsolatunk új szintre emelkedése a sült céklasalátával kezdődött. Semmi faxni, 180-200 fokos sütő, alufóliába csomagolt megszurkált cékla 2 óra (vagy kinek mekkora a céklája) utána feta, rukkola, só bors, csókolom. Tessék kipróbálni, isteni!

dsc_0681_fotor_collage_fotor.jpg

A sült cékla azóta is kedvenc, úgyhogy ma (mozsárba megőrölt) korianderrel, borssal, köménnyel, édesköménnyel sült együtt. Kis libazsír, kis víz alá, fólia, sütő, ha megpuhult fólia levesz, rápirít.

Amúgy a világ legegyszerűbb krémlevese is céklából készül, egy dinsztelt hagymára kell rádobni 2 reszelt céklát, kicsit lepirítani, vízzel felönteni, húsleveskocka. Ha megfőtt, botmixer, kis tejszín citromlé, só bors. Hát kívánni sem lehet jobbat.

Bár sokáig maradhat a földben, a fagytól azért érdemes védeni, ha lecsúsztunk a fagyok előtti betakarításról.

A professzionális cékla fagyvédelem:

dsc_0728.JPG

 

Szólj hozzá!

Címkék: cékla