Csíkos Cukkini Blog

Természetes életmód, kertészkedés, egészséges receptek, tanyasi élet

Közösségi kert

Csatlakozz hozzánk Facebookon!

myTaste.hu

Friss topikok

Ajánlott oldalak

Állandó oldalak

Miért eszünk szart?

2020.02.24. 17:05 Csíkoscukkini

Előre is elnézést kérek a vulgáris címért, de higgyétek el sehol nem vagyok ahhoz a mocsokhoz képest, amit élelmiszer címén nap mint nap megetet velünk az élelmiszeripar.

Van egy vicc, ami úgy hangzik, hogy:

  • Anyu, mi lesz ma az ebéd?
  • Szar rizzsel, kisfiam.
  • Fúj Anya, már megint rizzsel?

Ezen nagyon sokat nevettem, de mostanában elég sokat foglalkozok az élelmezés és a megbízható élelmiszer kérdéskörével, és ez a vicc sajnos elég közel áll a valósághoz. Tényleg szart eszünk…

Kezdjük az elejétől kezdve. Ugye onnan indulunk, hogy a mezőgazdaság nagy részét kiteszi a háztáji gazdálkodás. Az emberek javarészt maguknak termelik meg az élelmiszert, nem spórolnak ki belőle semmit hiszen maguknak gyártják. Majd jön az iparosodás, és a háztáji gazdaságokat felváltja az ipari élelmiszerkészítés. Itt kiadjuk a kezünkből a kontrollt és rábízzuk valaki másra, az abszolút bizalmi kérdéskört, az étkeztetésünket. A gyárak, a gyártósorok, és a gyártási folyamtok viszont úgy működnek jól, hogyha egységesített keretek között tud működni a termelés. Hát a természet meg ugye minden, csak nem egységesített. Ez az egyik probléma. A másik pedig minden vállalat fő kérdésköre a profit maximalizálása. Egy ideig még lehet fokozni a termelést, aztán utána el kell odáig jutni, hogy már ezt-azt ki kéne belőle hagyni, hogy az igazán profitábilis legyen. Na ez a valami a tápanyag. Mostanában az élelmiszeriparban jelenleg az nyer, aki úgy tud élelmiszert előállítani, hogy abba a lehető legkevesebb tápanyag kerüljön. Mert ugye a tápanyag, az alapanyag az drága. Így történik hogy mindenbe adalékanyagok kerülnek. Hiszen a hiányzó téglákat pótolni kell valamivel, hogy a ház ne dőljön össze. Ezt hívják adalékanyagnak. Pl. lisztjavítószer. Ezek azok a dolgok, amire a szervezetednek nem, hogy nincs szüksége, de az esetek többségében kifejezetten káros. Nitrites pácsó pl. Amitől szép színe lesz a felvágottaknak, megmarad a rózsaszín szín, nem barnul be a sonka. Tartósítószer, csomósodásgátló, színezék, emulgeálószer…. Ezeknek az élelmiszeripari adalékanyagoknak van egy E betű előjelű jelzőszáma. Azoknak is, amik ártalmatlanok pl. citromsav és azok is, amik kevésbé ártalmatlanok pl. Na-benzoát a kedvenc tartósítószerünk. Azt már mindenki megtanulta, hogy az E számok nem jók nekünk, így most már nem E számmal írják ki a kódot, hanem kiírják a teljes nevén. Úgyse tudja senki mi az…. Készételek, mirelitek, felvágottak, chipsek, édességek. Szép csomagolás, időtlen időkig eltarthatóság, és agysejteket szétrobbantó íz. Mindamellett, hogy rengeteg adalékanyag kerül az eredeti összetevőkből egyre kevesebbet tartalmazó élelmiszereinkbe, belekerülnek a mesterséges aromák, a pont megfelelő zsír-cukor-só arány, ami úgy manipulálja az agyad, hogy azt érzed örökké tudnád enni, mert annyira finom. De felébredtünk és rájöttünk, hogy ez nem jó nekünk. Ezért most már clean eating zászló alatt, csak valódi tápanyagokat eszünk. Piacra járunk őstermelőktől és hentesektől vásárolni. Nem kérünk nejlonzacskót, mert visszük a saját dobozunkat, és meg vagyunk győződve róla, hogy most a környezetünknek és magunknak sem ártunk.

Tényleg így van?

Egy nébihes ellenőrzés során a piacon több őstermelőről is kiderült, hogy import árut forgalmazott. Az őstermelő tevékenysége ugye abból állna, hogy a saját maga által megtermelt húst, zöldséget, tojást árusítja a piacon. A nagybani piacon szinte már nincsenek őstermelők, külföldről importált zöldségek viszont annál inkább.

piac.jpg

Szóval elmegyünk a piacra, és még annak is tudatába vagyunk, hogy megkeressük az őstermelőket, és még ott sem biztos, hogy magyar földben termett zöldséget fogunk venni, mert már itt is hamisítanak. Most nem az a baj, hogy az őstermelő a szomszéd cseresznyéjét árulja, hanem hogy a spanyol kápiapaprikát árulja a saját terménye mellett, vagy egy az egyben import árut forgalmaz.

Na és akkor mi van, ha import? Jogos… Elmondom akkor, hogy hogy néznek ki ezek a zöldségtermesztő telepek. Fóliasátrak és üvegházak, ameddig a szem ellát. Most már a világűrből is lehet látni az összefüggő fehér sátrakat. A gyér talaj és az intenzív termelés miatt telenyomják műtrágyával a termesztőközeget. Nem a talajt, mert az kavicsos és egyébként is alkalmatlan a termesztésre, meg macerás, hanem kőzetgyapotot vagy kókuszháncsot. Vagy tápoldatos vízben termelnek, földet sose lát a zöldség. Amennyi az íze annyi a tápanyagtartalma is. Fel van fújva, a nagyja víz….

greenhouse-2139526_1280.jpg

Nem sokkal jobb a helyzet az állattartás oldalán sem. Még azt sem várjuk ki, hogy normál tempóban megnőjenek az állataink. A brojler csirke 39 nap alatt, a hússertés 3 hónap alatt lesz vágásérett. A húsa persze nagy részben víz. Az intenzív termelés miatt megelőzésképp antibiotikummal nyomják tele az állatokat. Ez benne marad a húsában, és így mi is fogyasztjuk. A termesztéstechnológia tápszer alapú, ami úgy van összeállítva, hogy ezt a növekedési ütemet tartani tudják. A brojler csirkék nem is életképesek sokkal tovább, mert a gyors növekedést a csontozatuk, és a kötőszövetiek nem bírják el, és a saját súlya alatt egyszerűen eltörik a lába, vagy csak nem bírja tartani magát.

Ott tartunk tulajdonképp mint a mátrixban. Gépezetet csináltunk a növényeinkből, amik programozott tápanyagutánpótlással, vegyszerezéssel hozzák a tőlük elvárt maximumot, ugyanúgy, mint az állataink, hogy aztán gépesített üzemben kerüljenek feldolgozásra, és eladható formába

És ha erre ráébredsz, úgy érzed magad, mint Neó, aki kikel a kádból, és végignéz az iszonyaton. Mert onnantól kezdve kanosszajárás az életed, és keresed azokat, akik még tudnak valódi táplálékot előállítani, hogy ne betegedj meg attól a sok szartól amit az ipar megetet veled. Mert már bele sem tudsz dögleni, mert a gyógyszeripar életben tart. De hát mindenki ezt eszi... aztán majdnem mindenki rákos lesz, vagy valami más baja lesz. Önmagunkat pusztítjuk el, baromi jól szervezetten, óriási energiabefektetéssel, mosolyogva.

És akkor mi lenne a megoldás? A háztáji gazdálkodás visszaállítása, ténylegesen tudatosan táplálkozó emberekkel és ennek a kettőnek az összekapcsolása.

 Képek forrása: Pixabay

17 komment

Címkék: élelmiszeripar

A bejegyzés trackback címe:

https://csikoscukkini.blog.hu/api/trackback/id/tr8015489798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thomaster63 2020.02.25. 12:46:51

A háztáji gazdálkodás visszaállítása valóban megoldás lenne. Leginkább azért, mert amennyi élelmiszert háztájiban meg lehet termelni, az elég lenne 1,7 milliárd embernek. A többi 6 milliárd éhenhalna. Tök jó, a környezetszennyezés is csökkenne.

steery 2020.02.25. 14:04:58

A háztáji gazdálkodáshoz kertesház kell, nagy méretű kerttel. Szerszámok kellenek és szaktudás. Lehetőleg saját kút a locsoláshoz, illetve sok-sok szabadidő (minden egyéb mellett). Mi régen így éltünk, amíg bírtuk erővel, idővel. Aztán inkább panellakókká lettünk, mert azzal kevesebb a gond. És még úgy is előfordult, hogy sokszor vacak vagy kevés volt a termés, különböző okokból. Volt olyan évünk, hogy kevesebb krumplink termett, mint amennyit elvetettünk. Egy idő után nem győztük etetni a malacokat, majd a tyúkokat se. Végül feladtuk, mert olcsóbb volt mindent megvenni a boltban. Szóval a háztáji gazdálkodás nem olyan fényes diadalmenet, mint sokan képzelik.

Haloperidol 2020.02.25. 16:25:54

Ja, hát lehetne így élni, csakhogy akkor vissza kellene vinni az emberiséget kb 200 évvel ezelőtti állapotába és létszámára.
Akkoriban a mezőgazdasági dolgozók tették ki az emberiség >50%-át, most meg ez 10-15% között van, a fejlett társadalmakban 1-2%, aki a mezőgazdaságban dolgozik.
A termelékenységről nem is beszélve.
Szép idealizmus azt képzelni, hogy traktor helyett hatökrös ekével kellene szántani, kombájn helyett megint kaszával kellene aratni, csak színtiszta tehénszarral trágyázni, csakhogy ez nem egy reális opció, amikor 7 milliárd embert kell ellátni, akiknek az elég nagy része kidobja a boltban vásárolt kaja kb 20-25% át, mert nem elég esztétikus.

De ha eljön a zombiapokalipszis, akkor majd lehet, hogy valóra válik a vágyad, kedves posztoló.

Csíkoscukkini · http:/csikoscukkini 2020.02.25. 19:21:21

@Haloperidol: A háztáji gazdálkodás nem egyenlő a középkori megoldásokkal, és nem is gondolom hogy ide kellene visszamennünk. Viszont egy bizonyos méret felett a mennyiség tényleg a minőség rovására megy. A lényeget te is megfogalmaztad, hogy megy a kukába a 20-25% úgy hogy közben 7 milliárd embert kell etetni, ami paradoxon. Ja és akkor a túlsúlyt és a túltápláltságot még nem is érintettem. Egyébként ez egy nagyon unalmas érv, hogy mennyi embert kell eltartani és ezért van tömeges ámde silány minőségű gyártás. Hajrá! Lehet akkor támogatni a tömegtermelést.

Csíkoscukkini · http:/csikoscukkini 2020.02.25. 19:24:31

@steery: Igen abszolút egyet értek veled. A gazdálkodás nagyon kemény meló, elhiszem hogy elfáradtatok. Az én szememben minden gazda egy hős aki tisztességesen és lelkiismeretesen termel. Nagyobb megbecsülést és támogatást érdemelnének.

Csíkoscukkini · http:/csikoscukkini 2020.02.25. 19:30:47

@Thomaster63: Nagyon elcsépelt a túlnépesedésre hivatkozni folyton. Tudtommal Magyarországon alig 10 millió ember él. Miért nekünk kellene megoldani az egész világ élelmezését? Először inkább a saját házunk táján kellene körülnézni. A fejlett országokban az egyik legnagyobb egészségügyi probléma az elhízás, magyarán hogy túl sokat eszünk. Írtó sok élelmiszer megy a kukába amit nem tudnak eladni a boltokban, vagy esetleg selejtes a kinézete miatt ahogy azt itt más is írta kommentben. Akkor meg miről beszélünk? Felejtsük már el ezeket a népbutító dumákat és próbáljunk meg összefüggésekben gondolkozni.

steery 2020.02.26. 11:58:09

@Csíkoscukkini: És akkor még nem is említettem olyan eseteket, mint amikor kimentünk betakarítani és azt láttuk, hogy az egész földünket lerabolták. Valakik előző éjjel ott jártak és felszedték, elvitték a termést. A mezőőr nem volt a helyzet magaslatán, a rendőrség nem jutott semmire. Buktunk mindent.
Vagy ott volt az az eset, mikor a szomszéd tyúkjai tömegesen rájártak a kertünkre és lerabolták az egészet. Nem győztük elkergetni őket. A végén már légpuskával kellett lelövöldöznünk az állatokat, mert semmi nem használt ellenük. A szomszéd ugyanis nem volt hajlandó megcsináltatni a kerítést.
Vagy amikor jött nyáron egy hirtelen tornádó, ami nem csak a tetőcserepeket vitte el, de széttépte az összes fóliasátrat az utcában és szó szerint elpusztította a termést, közvetlenül betakarítás előtt.
Vagy emlékszem mekkora problémát jelentettek a vakondok. Egy időben annyi volt belőlük a kertünkben, mintha a fél világból összegyűltek volna, hogy nálunk tartsák meg a nagy éves vakond kongresszust. Ezek ugye nem csak a rovarokat zabálják föl, de a gyökereket is szétrágják, tönkreteszik és igazából semmilyen módon nem lehet elüldözni őket. Akkor álltak odébb, mikor elunták magukat nálunk.
Vagy ott volt a tűzelhalás, ami elpusztította a gyümölcsfáinkat. Vagy amikor a szomszéd gyerekek mókából szétverték a takarmány tököket a kertünkben. Vagy amikor akkora krumplibogár invázió volt, hogy vizes vödörbe szedtük össze őket puszta kézzel, mert az hatékonyabb volt, mint a permetezés.
stb. stb. Szóval tényleg nem egy leányálom földművesnek lenni. És ezek csak az én tapasztalataim. Más gazdák ennél sokkal kacifántosabb élményeket is szereztek bőven...

György Petrohay 2020.02.26. 21:46:06

Kedves cikk író!
Megkérdezhetem, hogy mi a tanult szakmád?

Zarta Amira 2020.02.27. 00:37:27

@György Petrohay:
Kedves Uram, ez rövid és lényegre törő :)
Magam is termelek.....fele sem helytálló a cikknek.

Csíkoscukkini · http:/csikoscukkini 2020.02.28. 19:15:57

@György Petrohay: Kedves György, természetvédelmi mérnök, és agrármérnök végzettségem van.

Csíkoscukkini · http:/csikoscukkini 2020.02.28. 19:18:00

@Zarta Amira: Kedves Amira, szívesen fogadom a meglátásait, hogy mi a helytelen a cikkben.

Csíkoscukkini · http:/csikoscukkini 2020.02.28. 19:38:03

@steery: köszönöm hogy megosztad a tapasztalataidat! Sajnálom hogy így végződött a történetetek.

Béla4321 2020.02.28. 22:05:40

Sok igazság van a leírtakban.. de hol a megoldás? Mert a hibákat már tudjuk.. Táplálekkiegészítökkel lehet pótolni a hiányt, az egy megoldás.

prim 2020.02.28. 23:31:47

@steery: Sajnos teljesen igazad van. nagyon kemény munka a háztáji gazdálkodás. Benne van a folyamatos bizonytalanság, és ha véletlenül jó termés lett akkor meg valahogy alacsony maradt az ár, és mégsem jött ki belőle jól az ember. A gyerekkoromben hozzászoktam a kerti munkához, és akkor még megvolt a becsülete. A feleségem kedvéért még felnőttként is besegitettem abba a 2 hold földbe ami volt nekik a város szélén. Viszont nem számoltunk a helyi viszonyokkal. amikor krumplit ültettünk, a felszedés előtt rengeteget elloptak pár nap alatt...mire kimentünk hétvégére, a javát felszedték , alig maradt valami...A koronát azt tette fel az egészre ,amikor tavasszra eltűnt a mezsgyehatárt jelölő cövek...Akkor azt mondtuk hogy ennek igy semmi értelme az égvilágon, nem fogjuk ezért a szabadidőnket erre áldozni hogy egyesek ellopják a termést. azóta csak néha kimegyek és fűkaszával letolom az egészet. de csak azért mert a parlagfű miatt jönne a bünti az önkormányzattól...

Csíkoscukkini · http:/csikoscukkini 2020.02.29. 07:58:56

@Béla4321: további bejegyzésekben fogom még boncolgatni ezt a témát, a megoldásokra is ki fogok majd térni.

bandigyerek 2020.02.29. 13:36:06

Miért eszünk szart? Mert olcsó, a magyar ember vígan kanalazza a kutyaszart is, ha elég olcsó. Persze puffog a neten, hogy milyen hulladékot etetnek vele, de a régi mondás szerint, amíg lószar van, veréb is lesz, ötszáz forintos parizertől, virslitől ne várjunk sokat... Háztáji... vicces, a magyar paraszt rég nem foglalkozik olyasmivel, amihez kézzel hozzá kel nyúlni. Ez a régen minden jobb volt-szemlélet meg... Azt írod, kezdjük az elején, mikor az elején? Gondolom, az ipari forradalom előtti időkről beszélsz, a feudalizmusba ragadt, középkori Európáról, bár folyamatosan a háztáji gazdálkodást emlegeted, ami a Kádári időszak találmánya, de ne akadjunk most ezen fenn... Akkoriban az emberek maguknak termelték az élelmiszert, nem spóroltak ki belőle semmit... Hát marhára nem úgy ment akkoriban, hogy minden parasztnak volt egy hektár földje, és boldogan kapirgált a családjával rajta, a búzától a mákig mindent megtermelve. Általános iskolai történelem anyag, hogy akkoriban aki termelt, annak jutott a legkevesebb az élelmiszerből, mivel az nem az övé volt, nem volt részükről felhalmozás, ha jött valami gebasz, akkor éhínség, éhhalál és társai. Max. a telkesjobbágyok tudtak a ház körüli veteményesben valamit összekotorni, hacsak el nem vitte valami kóborló szabadcsapat, és ezt sokáig tudnám folytatni. Igaz, hogy vegyszermentes volt a termelés, de ez nem minden, mert ugye minden kert biokert volt de aki megérte a hetvenet a vásárban mutogatták. Aztán jött az ipari forradalom, ami jelentős munkaerő átcsoportosulással járt, kevesebb mezőgazdasági termelőnek, több élelmiszert kellett előállítani, ennek ára van. A szocialista tömegtermeléses mezőgazdaság meg... inkább hagyjuk. Azt mondod, az a nyerő aki tápanyag nélküli élelmiszert tud előálltani. Hát ez Magyarországon igaz is, mert itt mint mondtam óriási piaca van a szemétnek, és nem (csak ) az ára miatt, hanem mert a magyar emberek java része még mindig mennyiségi fogyasztó, egy négy tagú család még mindig inkább 3 kiló vegyipari csirkecombból csinálja a vasárnapi rántotthúst, minthogy ugyanannyi pénzért venne négy szelet minőségi sertéshúst, és ha nem is sokat, de jót enne. A "háztáji" termelés meg egyszerűen utópia, meg kell nézni mennyi műveletlen kert van vidéken, nem éri meg foglalkozni vele, maximum hobbi szinten. Az őstermelőkről mondottakkal egyetértek.

kari666 2020.03.01. 18:23:04

Két napig volt nálam egy Angol barátom Londonból. Kínáltam paprikával, meg paradicsommal,de visszautasította, mert azt ő nem szereti. Az előző nap hoztam az alföldről, Karcagról, az út mellől egy igazi termelőtől,hatalmas zöld ropogós és kiváló ízű paprikát vagy tizenötöt darabot. Ugyan ott vetem csodálatos napon érlelt paradicsomot. Végül is némi unszolásra, megkóstolta. A döbbenet az arcán leírhatatlan volt! A következő nap már szinte csak paprikán és paradicsomon élt, közben fennhangon mondogatta,hogy ő még soha nem evett ilyen finomat. El is hittem neki. Sajnos hasonló sors vár ránk is. Egyre több a műanyag étel. Főleg októbertől áprilisig!
süti beállítások módosítása