Csíkos Cukkini Blog

A tanyasi élet, kertészkedés, önellátás, vegyszermentes zöldség-, gyümölcstermesztés, állattartás.

Közösségi kert

Csatlakozz hozzánk Facebookon!

myTaste.hu

Friss topikok

Ajánlott oldalak

Állandó oldalak

Az állattartásról, és a húsevésről

2016.01.24. 11:51 Csíkoscukkini

Rengetegszer nekifutottam már ennek a témának, aztán valahogy mindig elakadtam. Nehéz ügy, ezért arra jutottam, hogy szimplán és egyszerűen leírom azt, amit gondolok.

Szóval a kiindulás az, hogy tartunk állatokat, disznókat, baromfit, birkákat, kecskéket. Majdnem mindnek van neve, kivéve a csirkéknek, mert azok sokan vannak, de a rangidős kakasnak azért így is szoktunk adni.

Ezerszer megkaptam már ezt a két kérdést:

  1. Megeszitek őket?
  2. NEM SAJNÁLJÁTOK????

Igen megesszük őket, mert alapvetően ezért tartjuk. Persze nagyon élvezzük az állattartást, szeretjük őket, de alapvetően ezek haszonállatok, és tisztában kell lenni ezzel a ténnyel.

Én azt az elvet követem, hogy hosszú hónapokon keresztül szerettük, ápoltuk, és tápláltuk őket, és egy pont után az ő feladatuk, hogy tápláljanak minket.

Amit megtehetünk értük, az az, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítjuk nekik ameddig élnek, gyorsan, tisztán és szakszerűen vágjuk le őket, és minden részüket felhasználjuk.

Általában szoktunk hívni valakit, aki levágja az állatokat, és aki szakszerűen csinálja, mert ez így a legjobb mindenkinek.

A birkák, kecskék szőrét kikészíttetjük, a fel nem használt nyesedéket megfőzzük a kutyáknak, a többi meg szépen feldarabolva megy a mélyhűtőbe. Semmi nem megy kárba. A faggyúból a madaraknak készül madárszalámi napraforgóból.

dsc_0824_fotor.jpg

Az idei disznóvágás eredménye

Ilyen tényszerűen megközelíteni a dolgokat egy hosszú utazás egyik állomása, és nem az első. Idő kellett, hogy eljussunk odáig hogy egy beteg csirkéhez ne az állatorvost akarjuk hívni, hanem a vizet forraljuk. Ha látszódik egy tyúkon, hogy valami baja van, pl. a lábát húzza, akkor az egy idő után el fog pusztulni. Tényszerűen nézni a dolgokat azt jelenti, hogy akkor minél előbb le kell vágni, különben elpusztul, és az én felfogásom szerint akkor hiába tartottuk, ő meg hiába halt meg, leszámítva persze a tojásokat, amiket élete során tojt.

a70e213c9d4976444fbc24662a369b2adf28e86c5bdf81b265c440cd5d4a90c5_fotor_collage.jpg

Szeretem a csirkéket. Szeretem, hogy meg tudom különböztetni hogyan kotkodácsolnak. Szeretem, amikor a kiskakasok elkezdenek kukorékolni, és még elbicsaklik a hangjuk. Szeretem, hogy mikor meglátnak minket odarohannak, hátha kapnak valami finomat. Szeretem a tojófészekből kivenni a tojást, ami még meleg. Szeretem a kotlóst kivenni és nézni ahogy fürdik a porban. Szeretem, amikor felütöm a tojást, ami olyan sárga mintha festék lenne. Szeretem, amikor a barátaim azt mondják a nálunk készült tojásrántottára, hogy ilyet még sose ettek. Szeretem, amikor a tyúkhúsleves irreálisan sárga lesz, és szeretem amikor a sültcsirke annyira omlós, hogy a csontról leolvad a hús. Ez minden egy témának a különböző aspektusa, ami szerintem teljesen természetes, és nincs benne semmi kivetnivaló.

img_20150515_093451_fotor_collage.jpg

Ugyanezt el tudnám mondani a malacokról, akiket szeretek vakargatni, és közben énekelni nekik, hogy „Egy kis malac röfröfröf” és ugyanúgy szeretem a disznóvágáskor frissen megsütött oldalast.

A nagyipari hústermeléssel, és állattartással az a probléma, hogy fogalmad sincs mit evett az állat amit te a tescoban megveszel műanyag dobozban. Nem tudod, hogy hogy tartották, és alapvetően szerintem ezzel van probléma. Az élelmiszeriparba vetett bizalmam már rég elveszett, valahol a tejcsokoládéban és a párizsiban lévő szójalecitinnél, így az állattartástól sem várok csodákat.

Mégis mindenki természetesnek veszi, hogy leveszi a polcról a csirkemellet, viszont furcsán néznek rám hogy levágjuk az állatainkat.

Hát kérdezem én: GYEREKEK! Ti hol éltek???

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: állatok disznóvágás állattartás

Cékla formációk

2015.11.12. 11:23 Csíkoscukkini

Amikor eljön az ősz és kicsit hűvösebbre fordul az idő, nekem mindig megjön a kedvem az édeskés ízű zöldségekhez, mint a sütőtök, répa, cékla.dsc_0672_fotor.jpg

Az őszi kerti nagytakarítás után csak pár dolog maradt a földbe, ezek egyike a cékla.

Probáljunk elszakadni a finom, de annál unalmasabb cékla savanyúságtól, amit tudom, hogy sokan nem szerettek. Ez egyébként nagyon jellemző a magyar konyhára, hogy zöldség csakis kis mennyiségben, és savanyítottan szerepelhet a tányéron. Pedig a cékla jól elkészítve az őszi zöldségek királynője, és mindemellett nagyon egészséges.

Rengeteg antioxidánst és…… //ideképzelni légyszives, minden vitamint és ásványi anyagot, amin át szokott siklani a szemetek//……… tartalmaz. Szóval tényleg jó cucc :D

Céklával való kapcsolatunk új szintre emelkedése a sült céklasalátával kezdődött. Semmi faxni, 180-200 fokos sütő, alufóliába csomagolt megszurkált cékla 2 óra (vagy kinek mekkora a céklája) utána feta, rukkola, só bors, csókolom. Tessék kipróbálni, isteni!

dsc_0681_fotor_collage_fotor.jpg

A sült cékla azóta is kedvenc, úgyhogy ma (mozsárba megőrölt) korianderrel, borssal, köménnyel, édesköménnyel sült együtt. Kis libazsír, kis víz alá, fólia, sütő, ha megpuhult fólia levesz, rápirít.

Amúgy a világ legegyszerűbb krémlevese is céklából készül, egy dinsztelt hagymára kell rádobni 2 reszelt céklát, kicsit lepirítani, vízzel felönteni, húsleveskocka. Ha megfőtt, botmixer, kis tejszín citromlé, só bors. Hát kívánni sem lehet jobbat.

Bár sokáig maradhat a földben, a fagytól azért érdemes védeni, ha lecsúsztunk a fagyok előtti betakarításról.

A professzionális cékla fagyvédelem:

dsc_0728.JPG

 

Szólj hozzá!

Címkék: cékla

Évem

2015.06.28. 16:57 Csíkoscukkini

Szeptemberben sikerült kijutnom Németországba Erasmussal. Ez már nagyon régi vágyam volt, csak az egyetem alatt folyton szerelmes voltam, és nekem nem ment volna, csak úgy itthagyni a páromat és odébbmenni 1000 kilómétert. Ígyhát vártam, és mikor azon kaptam magam hogy egyedül vagyok, és tulajdonképpen azt csinálok amit akarok, és odamegyek ahova akarok, akkor tudtam, hogy itt az idő.

Mindenképpen organikus gazdálkodást akartam tanulni, aztán egyszer csak találtam egy ilyet a Kasseli egyetemen, és beindult a gépezet, minden annyira simán ment az intézkedéssel, hogy szept. 20-án már a koliszobámban álltam, egyedül, egy lelket se ismertem, azt se tudtam merre vagyok arccal. A város kicsi volt, de barátságos, és gyönyörű környezetben volt.

Rengeteg féle emberrel ismerkedtem/barátkoztam össze a félévem alatt a világ minden tájáról. Nagyon kedves emlékeket szereztem, pl. mikor hallottam egy francia lányt, egy francia-kanadai, és egy afrikai srácot franciául beszélgetni, mert habár hárman 3 kontinensről jöttek ez az anyanyelvük. Ilyenkor kinyílik a világ, és az ember sok mindent átértékel magában.

Azoknak akik ismernek személyesen gondolom nem nagy meglepetés, hogy a latin-amerikaiakkal jöttem ki a legjobban, mert nagyon hasonló volt a temperamentumunk. Nekem nagyon jó tapasztalataim vannak az afrikaiakkal is, annak ellenére, hogy sok rosszat lehet róluk hallani. Akiket én ismertem, ők nagyon jófejek voltak, iszonyú jó humoruk van, rengeteget lehet rajtuk nevetni.

1240203_809846399056776_8151743222561159219_n_fotor_fotor_collage.jpg

Egyik kedvenc élményem az afrikai buli volt. Én még életemben nem láttam ennyi fekete embert egy helyen, és főleg nem láttam táncolni őket, de egészen elképesztő. Ez volt az a buli amit jobb volt nézni, mint táncolni.

Aztán novemberben haza kellett jönnöm levizsgázni, úgyhogy két hét alatt letoltam 6 vizsgát (mert az egyiken kivágtak :D) és közbe lementünk a barátaimmal elzárni a vizet Balatonra, ami 3 napig tartott, és sok alkohol kellett hozzá…

Viszont a sűrű két hét teljesen kimerített, úgyhogy nem voltam épp a topon mikor visszamentem. Karácsony, újév, és még egy bónuszvizsga után itthon, kint is volt mit csinálni. Prezentációk angolul, rengeteg ajánlott olvasmány. Kőkemény genetikás, biotechnológiás anyagok angolul. Még szerencse, hogy a latin kifejezések angolul is ugyan azok….

A legfontosabb tárgyam egy növényvédelmes tárgy volt, amiből heti 9 (!!!!) óra volt. Na azon aztán mindent csináltunk, a mikroszkópos fonálféregszámolástól kezdve a fuzáriumfertőzöttség vizsgálatáig. Viszont nagyon sokat kellett hozzá olvasni, meg tanulni, de szerencsére sikerült, és ötös lett, vagyishát az ottani jegyek szerint egyes :D 1.7 egész pontosan.

Aztán egy laza 20 oldalas beadandó után a paleolit táplálkozásról (amiről amúgy kiderítettem, hogy szakmailag abszolút nem megalapozott, kiragadott információk tömkelegére épülő divatbaromság, ami csak azért működik, mert az ember mentesíti magát az ipari szaroktól, és tisztán kajál) elkezdhettem írni a diplomám.

Közben hazaköltöztem, így írni, már itthon írtam. Egy hónap alatt össze is raktam, és a leadás napján fél4kor tettem le a TO asztalán, úgy hogy 4 óra volt a határidő, mármint csúszás nélkül.

Ezek után végre volt valamennyi időm, hogy végre összeszedjem magam. De nem túl sok, mert azért csak a fejem felett lebegett az államvizsga.

Hiába mondta mindenki, hogy csak dísznek van, nem nyugtatott meg túlságosan, így jó hamar elkezdtem rá tanulni. Sikerült annyira ráparáznom, hogy a végén 5.0-ás államvizsgát hoztam össze, pedig úgy indultam el reggel, hogy csak meg ne bukjak… Persze a szerencsefaktoron is sok múlt, mint mindig, de összességében jól sikerült.

Egy nagyon pazar kis bográcsos buli keretében méltóan sikerült megünnepelnünk, hogy végeztünk.

Hát így lett belőlem okleveles agrármérnök, úgyhogy hivatalosan is okoskodhatok mostmár itt :D Szóval ez az eltűnésem hosszú lére engedett története.

Nagyon hiányzott a blog, és az írás. De ha kint voltam a kertben akkor írni nem maradt időm, ha meg nem megyek ki, akkor meg miről írjak?

Következő programom a nyárra a pihenés, de az teljes gőzerővel.

dsc_0134.JPG

 

Szólj hozzá!

MULCS! MULCS! MULCS!

2015.03.12. 21:05 Csíkoscukkini

Visszatértem németországi kalandomról, és most a hazidolgozatok, és a szakdolgozatom közötti pihenőidőben megírom, ezt a bejegyzést pihenésképpen. És így egy héttel a megírás után el is jutok oda hogy felteszem :D

Már régóta akartam erről írni, mert tényleg hatékony és jó módszer, szinte minden tekintetben. Olyan mint egy kerti jolijoker.

De először is: Mulcsozásnak azt nevezzük, mikor száraz növényi maradványokkal betakarjuk a talajt a sorok és a növények között. A takarás történhet szalmával, szénával (bár a széna kicsit drága ehhez, tekintve hogy 2szer annyiba kerül mint a szalma), kaszált fűvel, lombbal,kéreggel. Ne használjunk gyomos kaszált füvet, amiben a gyomok már magot hoztak, mert a kipergő gyomok majd kikelnek a kertben, aztán szenvedhetünk velük. Én azt gondolom, hogy jobb ha nem penészes szalmát használunk, és ha már itt tartunk, penészses szalmát állatok alá se rakjunk!

 wpid-2013-06-03-13-11-12.jpg

1, Kevesebb gyom. Ez a legkívánatosabb, ezért ezzel kezdem. A mulcs takarja a talajt, ezzel gátolja a gyomok növekedését. ÍGY KEVESEBBET KELL KAPÁLNI!! :D

 

2, Kevesebb öntözés. A mulcs nem engedi olyan mértékben párologni a földet, így kevesebb nedvesség szökik el a talajból. Forró nyári napokon nagyon előnyös, így csökkenthetjük a növényeket ért hő vagy szárazság stresszt.

 

3, Gazdagítja a talajt. A mulcsot a talaj egy idő után „megeszi”, azaz lebomlik, így szerves anyaggal gazdagítjuk a talajt.

 

4, Javítja a talaj szerkezetét. Ha a talaj gazdagabb szervesanyagban, akkor jobb a szerkezete, jobb a víztartó képessége, megfelelő a talajlakó pozitív gombáknak, és mikroorganizmusoknak.

5, kevesebb levéltetű. A levéltetvek a gazdanövény keresésnél először a földre szállnak a növény mellett, akkor utána átugranak a növényre. Ha viszont a szalmára szállnak, és azt kóstolják meg először,elbátortalandonak, és továbbálnak, így békénhagyják a növényeket

A tudományos cikket erről a kísérletről itt találjátok, angolul.

 

6, Kevesebb betegség. Ez a következménye a kevesebb levéltetűnek, ugyanis a tetvek vektorként (azaz terjesztőként) működhetnek a növények között. Ha az egyik növény vagy fa pl. vírusos, azt egy kicsit megszivogatják a tetvek, akkor ha később átrepülnek egy másikra azt is megfertőzik.

 

Nem találom a mulcsos képemet, szóval a kép forrása:

https://krisnakert.wordpress.com/tag/talajtakaras/

Szólj hozzá!

Címkék: praktika szalma mulcsozás

Márton napi liba

2014.11.17. 14:24 Csíkoscukkini

 

Biztos tettem már fel képet a libuskáinkról. Már több éve ünnepeljük itthon a Márton napot libasülttel, hagyományosan lilakáposztával, és rozmaringos tepsis krumplival.

44323_liba-640c.jpg

Múlt évben jött az ötlet, hogy milyen jó lenne a saját libánkat enni. (A vegetáriánusoknak javaslom, hogy itt hagyják abba az olvasást!)

Szóval be is szereztünk 4 kislibát, pár naposak sárga kislibák voltak. A mosókonyhába nevelkedtek egy dobozban. Írtó macerásak, mert naponta 3x kell etetni őket, sok fehérjét kell nekik adni (ez nálunk reszelt főtt tojás, vagy túró volt) meg kukorica darát. Mikor kicsit nagyobbak lettek, kimásztak a dobozból, mindent összefostak, kiborították a vizet meg a kajájukat, és üvöltve követelték a kajájukat. Szerintem egy életre elég libafosba léptem ahhoz, hogy ha száz évig élek akkor is a halálom után még 2 hétig elegendő szerencsém legyen….

Mikor már elég nagyok lettek, hogy kint lehetett őket tartani, kaptunk még egy kislibát, Kamillát, és kezdődött minden előröl, azzal a különbséggel hogy Kamilla, nem volt hajlandó egyedül lenni, ezért addig üvöltött, míg valaki kézbe nem vette, és akkor elvolt.

IMAG0881.jpg

Mivel megszokták az ember közelségét, folyton valahol a ház körül voltak, és ott is összeszartak mindent. Kertészlibák lettek, mentek Anyuval a kertbe és szedegették a bogarakat. Aztán Kamilla is elég nagy lett, összeengedtük a többivel, akkor meg folyton gyepálták szegényt. Végeredményben villanypásztorral lettek elkerítve, és igazi rohadékokká váltak. Mindenkit megtámadnak, és megcsípnek.

Aztán eljött a nagy nap, jó dagadtak lettek, úgyhogy kettőt megettünk. Találtunk egy nénit Gödöllőn, aki 200 forintért levágja és megpucolja a baromfikat. Valahogy a libák már túl értelmesek és nem ment volna az itthoni vágás.

hqdefault.jpg

Az én hitvallásom szerint, ha valaki eszik húst, akkor az a lehető legtisztább, ha szépen tartja az állatokat, szereti őket, és tisztelettel vágja le, és szeretettel gondol az állatra, aki majd táplálja. Képmutatásnak tartom, ha az emberek azt mondják, hogy milyen barbár dolog a disznóvágás, aztán megveszik a boltba a műanyag tálcás húst.

Ebbe bele lehet kötni, de én erről nem akarok vitatkozni. Szeretem az állatokat, és szeretek húst enni. Hiszem, hogy jót teszek azzal az állatoknak, ha szeretjük őket életükben, és halálukban is, amiért tartjuk őket. (zárójelben megjegyzem, én még mindig nem vagyok képes elvágni egy csirke torkát se, de már odáig eljutottam, hogy pálinka nélkül tudom kopasztani)

Egy barátomnak meséltem, hogy libasült lesz nálunk a menü vasárnap, mire csillogó szemmel kérdezte, hogy akkor lesz libamáj is meg minden? El kellett hogy keserítsem, azok a libák amiket nem tömnek nem növesztenek hatalmas májat.

french_foie_gras_ad_vintage.jpg

A libatömés nagyon régi hagyomány Magyarországon, és kevesen tudják, de a híres francia „foie gras” alapanyag nagy része magyar export. Így persze könnyű kővel dobálózni, hogy ez állatkínzás, aztán utána sunyiba importálni a csúnya libatömő országból a prémium libamájat. Elég nagy probléma volt ez régebben, mikor ez a botrány kitört. Nagyon sok munkahely megszűnt ezzel, és sok ember maradt munka nélkül, nem mellesleg veszélybe került egy máig megőrzött hagyományos magyar termék.

A libatömés biológiája nagyon egyszerű, a felvett tápanyag azon része, amit az állat nem használ fel, többlet energiaként zsír formájában raktározódik el. A tömés során azonban a májban zsírrá alakuló szénhidrát mennyisége meghaladja a transzporterek kapacitását, így a képződő zsír a májban raktározódik el. Ezt hívják hízott libamájának.

199949_1217424978_598x448.jpg

Nagymamám elmesélte, hogy régen a dédnagymamám éjszakára beáztatott kukoricával tömte a libát. Kitömött szalmazsákra ült a lába közé vette a libát, és kézzel tömte, nem tölcsérrel. Ezt naponta 2-3-szor is meg kellett ismételni.

Ipari körülmények között nem kézzel csinálják, viszont nem olyan kegyetlen, mint ahogy hangzik. A libákat a tömés előtt trenírozzák, így nagy mennyiségű zöldtömeg (kaszált fű) felvételével kitágul a nyelőcső, így nem okoz fájdalmat vagy kellemetlenséget a gépi tömés. Egyébként iparilag szemes kukorica, és pép ehasználnak, így a pép betölti a szemes kukoricák közti teret.

Szóval jusson eszünkbe mielőtt tiltakoznánk, hogy hízlalás nélkül nincs fincsi libamáj, csak csirkemáj szerű nem hízott máj.

(A fényképek többsége az internetről van)

 

Szólj hozzá!

Címkék: libamáj liba libatömés Márton nap

Háztáji gazdálkodás Németországban

2014.10.27. 19:09 Csíkoscukkini

Bevezetésként annyit mondanék, hogy Németországban tanulok egy fél évig, Sustinable International Agriculture (Fenntartható Nemzetközi Mezőgazdálkodás) szakon Organikus gazdálkodás fakultáción. Egyébként a szaknak 3 fakultációja van, az Organikus gazdálkodáson kívül, Trópusi mezőgazdaság, és Agrobusiness. Volt szerencsém elkirándulni két napra Dél-Németországba a Principles of Organic Farming (biogazdálkodás alapelvei) tárgy keretében.

Szóval péntek hajnalban indulás, majd egy laza 5 órás buszút után megérkeztünk Wolpertshausenbe, ahol egy helyi „piac”-on ebédeltünk meg. Azért az idézőjel, mert a piac igazából egy kisebb szupermarket, ahol a helyi termelők termékeit lehet megvásárolni, és persze emellett még minden mást amire szükséged lehet a háztartásban. A kínálat gyönyörű, a feldolgozott húskészítményektől kezdve, a friss zöldség-gyümölcsig mindent lehet kapni. Az épület másik részében egy önkiszolgáló étterem üzemel, ahol a helyi alapanyagokból főznek. (Megj: nagyon finoman!!)

P1060565_Fotor_Collage 3.jpg

Kicsit bővebben a szervezetről: eleinte 8 gazda állt össze, hogy felvevőpiacot teremtsenek a termékeiknek. Bárki csatlakozhatott, így mára már 1050 gazda vesz részt a szervezetben. A csatlakozó tagoknak egy belső kvalitási szabályrendszernek kell megfelelniük, ami biztosítja, hogy az előállított termék nagyon jó minőségű. A termelési feltételek kiterjednek a takarmányozásra, és a tartásmódra is. Ezen kívül egy saját bio tanusító szervezetet is létrehoztak, mert a már létezők feltételeit túl alacsonynak találtak. Az Ecoland minősítés közelebb áll a Demeter minősítéshez, mint az általánoshoz. A demeter minősítésről bővebben egy korábbi bejegyzésben már írtam. A termékeiket az általuk üzemeltetett 7 boltban árusítják, valamint több hotel és étterem közvetlen beszállítói, többek között a német parlamenté is. Több külföldi termelővel is kapcsolatba állnak, így saját maguknak szerzik be az bio minősítésű, nagyon jó minőségű fűszereket, Indiából, Zanzibárból, és a fűszerpaprikát Szerbiából. Azért biztos ami biztos alapon megkérdeztem a szervezet vezetőjét, aki kalauzolt minket, hogy tudja-e hogy az igazán jó fűszerpaprika Magyarországon terem, nem Szerbiában. Hát sajnos a szerb olcsóbb... Saját fűszerfeldolgozó üzemük is van, ahol előkészítik a számukra szükséges fűszereket, valamint csomagolják őket, egyéni logóval ellátott dobozokba, zacskókba.

IMAG1238_Fotor.jpg

Első nap ellátogattunk egy tehenészetbe, ahol 50 gyönyörű szimentáli tehenet tartanak. A tehenészet sajátossága, persze azon az alapvető tényen kívül, hogy bio, hogy nem adnak erjesztett takarmányt az állatoknak. (Az erjesztett takarmányok, mint a szilázs, szecskázott növényekből készül hasonló elven, mint a savanyú káposzta. Tömörítés után tejsavas erjedésnek indul, így a végeredmény megőrzi a magas vitamin és tápanyag értékét) Sajtgyártás szempontjából, ez a fajta tej vagyis haymilk, a legjobb minőségű tejnek számít, ugyanis jobb az íze. Az állatok nyáron legelnek, vagy kaszált friss füvet kapnak, valamint fejés közben szemes takarmányt. Télen granulált lucernát, és szénát. A körbevezetés után, megkóstolhattuk a kenyeret, amit a földjeinek termelt búza lisztjéből sütöttek, a tejüket, és a saját almájukból gyártott almalevet.

P1060604_Fotor_Collage.jpg

Utána a tejfeldolgozó üzem következett, ahol a helyi termelők tejéből gyártanak prémium minőségű sajtot. Megnéztünk egy kisfilmet a készítési folyamatról, aztán végigkóstoltunk 8 fajta irdatlan jó sajtot, amit svájci recept szerint készítenek. Utána beöltöztünk tetőtől talpig, és megnéztük a sajtérlelő helységet. Hát egészen elképesztő. Még arra is figyelnek, hogy a deszkák, amin a sajtok érnek, olyan fából legyenek amik nagyon lassan nőnek, így az nem vetemedik meg a sajtból kiszivárgó nedvességtől. Ezt kifejezetten nekik gyártják, és ha jól emlékszem Svájcból importálják.

P1060604_Fotor_Collage 2.jpg

Másnap ellátogattunk, egy sertésfarmra, ahol szabadon tartják a malacokat. Nagyon mókás volt ahogy a 80 kilós malacok összevissza rohangáltak meg ugrándoztak a fűben, egyértelműen boldog malac kinézetük volt. A szabadon tartott malac húsa egyébként drágább, mint a demeter minősítésű húsé.

IMAG1218_Fotor_Fotor_Collage.jpg

Utána a vágóhíd következett, amit szintén nyakig beöltözve látogattunk meg. A vágóhídra hozzák a szervezetben résztvevő farmerek az állataikat. Hetente 2 nap van marha vágás, két nap van disznó és birka, és egy nap bio vágás. Utána gyorsan végignéztük a húsfeldolgozó részleget, ahol konzerveket és kolbászféleséget állítanak elő, vagyis csak fognak, mert még épülő félben van.

Fantasztikus volt látni, hogy ennyire jól is működhet valami, minden fogaskerék a helyén van, és olajozottan gördülnek egymáson napról napra, és válnak egyre erősebbé és nagyobbá.

 

Szólj hozzá!

Dagasztás nélküli kenyér jénaiban

2014.08.05. 11:52 Csíkoscukkini

Hát ennek is el kellett jönnie. Sokáig nem akartam lemondani a klasszikus kenyér receptemről, mondván, hogy az bevált. Az egyik szomszédunk folyton ilyen dagasztás nélküli kenyereket sütött, és ameddig én mindig tettem fehér lisztet is a tésztába, ő csak teljes kiőrlésű búza és rozslisztből sütötte. Megkóstoltam egyszer a híres dagasztás nélküli kenyeret, és pirítósként, kis vajjal és paradicsommal, nagyon nagyon finom. Így történt hogy elhatároztam, hogy kipróbálom én is, és nagyon bevált.

Nagyon egyszerű a recept:

  • 50 dkg teljes kiőrlésű liszt (lehet búza és rozs vegyesen, de ne legyen benne túl sok rozs)
  • 4 dl langyos víz
  • 1 kiskanál só
  • 1 kiskanál élesztő

P1060211_Fotor_Collage_Fotor.jpg

Tetszőlegesen lehet beletenni magokat, fűszereket. Én ebbe most tettem szezám, napraforgó és lenmagot, mákot, és egy kis őrölt köményt és koriandert. Számomra ettől lesz valaminek „teljes kiőrlésű” íze.

A száraz dolgokat egy nagy tálba kimérjük, összekeverjük, és fokozatosan adagoljuk hozzá a vizet. Amikor már nincsenek benne száraz részek akkor jó. Konyharuhával letakarjuk, és hagyjuk 12 órát kelni, ezalatt elszaporodik benne az élesztő. Érdemes reggel vagy este bekeverni. Ha igazán csicsás kenyeret szeretnénk, keresztbe vágjuk be, és lisztezzük meg a tetejét.

A 12 óra leteltével 220 °C-ra állítjuk a sütőt és a jénaival együtt előmelegítjük. Mikor felmelegedett, óvatosan a jénaiba kanalazzuk a tésztát, és lefedve 50 percig sütjük. 50 perc elteltével levesszük a jénai tetejét, levesszük a hőfokot 200 °C-ra és még sütjük 10 percet. Miután megsült kioperáljuk a jénaiból, konyharuhával letakarjuk, és deszkán hagyjuk kihűlni.

Ha kicsit nedves marad a közepe, pirítósként akkor is nagyon finom lesz!

Szólj hozzá!

Címkék: kenyér sütés

Boszorkánykonyha

2014.07.22. 14:51 Csíkoscukkini

Így a nyár derekán itt van a betakarítás ideje. Most a fűszer és gyógynövényeken van a sor. Most éppen macerátumokat gyártok. Ez annyit tesz, hogy növényi részeket olajba teszek, és kirakom a napra két-három hétre. Az olaj kioldja az értékes hatóanyagokat a növényből. Úgy kell készíteni, hogy az olaj két ujjnyira ellepje a növényt. Én erre a célra egy régi olívaolajat használtam, amit a pincében találtam, és már kicsit avas volt. Persze ez nem követendő csak nem akartam kidobni. Három féle ázolog éppen, orbáncfű, körömvirág, és borsmenta.

IMAG1008~2_Fotor.jpgAz orbáncfű macerátumhoz a virágos hajtáscsúcsokat kell beáztatni. A receptet egy olaszországi ökofaluban tanultam, amikoris rákvörösre égett a hátam, és az egyik ottlakó adott rá ilyen olajat. Másnap még mindig fájt, így aztán nagyon élvezetes volt a hazaút hátizsákkal a hátamon, de szerencsére nem hámlott le, és harmadnapra már nem is fájt. FONTOS! Az orbáncfű olaj fényérzékenységet okoz, azért a kezelt bőrfelülettel egy napig nem szabad napra menni. Mindenféle bőrproblémára nagyon jó egyébként. 20 dkg virág kell egy liter olajba, de ha teleteszünk egy befőttest, és két ujjnyira ellepi az olaj, úgy is nagyon jó lesz.

A körömvirág jótékony hatásait gondolom nem kell részleteznem, de szintén gyulladáscsökkentő hatása van. Miután kész lesz, teszek hozzá egy kis méhviaszt, és ajakbalzsam lesz belőle, meg még ki tudja micsoda.IMAG1009~2_Fotor.jpg

A menta macerátumból, majd szappant fogok gyártani, lúg, és víz hozzáadásával. A menta frissít, hűsít, és nyugtat. Nyárra kiváló szappan. Sajnos a macerátumnak kell 3 hét, és a szappannak is vagy egy hónap, így pont kifutunk a nyárból mire kész lesz. A szappan receptjét itt találjátok.

Csináltunk továbbá lándzsás utifű, és kakukkfű szirupot is. Hasonlóan készül, mint a macerátum. A kakukkfüvet cukorral rétegeztük, és kitettük a napra. Mikor az összes cukor elolvad akkor jó, ez szintén 2-3 hét. Leszűrés után a kakukkfűre Anyu még öntött pár deci törköly pálinkát. A lándzsás utifűnek a levelét kell begyűjteni, ami szerencsére bőven van itt a kertben, össze kell darabolni, és mézet kell ráönteni, úgy hogy 3 ujjnyira ellepje, és mehet ez is a napra. Miután minden beérett, leszűrtem, és kinyomkodtam a növényeket, amiből a méz a cukor és az alkohol, már minden hasznosat kiszívott. Összeöntöttem, és csatos üvegekbe töltöttem. Télen megfázás, torokfájás, köhögés esetén napi 3x egy evőkanállal kell belőle bevenni.IMAG1018_Fotor_Fotor_Collage.jpg

Kovászolás. Nem csak uborkát lehet kovászolni, hanem szinte bármit. Napok óta fájt a hasam, amire az orvosom savanyú káposztát javasolt. Sajnos a legtöbb savanyú káposztát ma már citromsav hozzáadásával savanyítják, ahol meg szoktam venni rendes fadézsában biokáposztából savanyított káposztát ott majd csak ősszel lesz, úgyhogy csinálok én. Káposzta legyalulva, leforrázva, üvegbe csumiszkolva pár babérlevéllel, köménymaggal, rá sós víz (kb. 2 literhez egy kis marék só), kenyérszelet a tetejére, és mehet a kamrába. A kenyérszeletnek varrtunk tüll anyagból kis zacsit, így nem lesz tele a lé kenyérdarabkákkal. Érdemes az üveg alá egy tálat tenni, mert ahogy erjed kiforr a leve. Ezt nem kell napra tenni, így nem erjed olyan gyorsan, de tovább eláll. 4 nap alatt kész is.

Továbbá gondoltam egyet, kimentem a kertbe és lekapkodtam pár ubit, egy zsenge cukkinit, meg pár zöldparadicsomot, és ezt is bekovászoltam, hasonló módon csak ezt napra tettem. Még sosem ettem kovászolt cukkinit, de kíváncsi vagyok rá. Stílszerűen csíkos cukkinit savanyítottam.

Up to date: a kovászolt zöldparadicsom borzalmas, viszont a cukkini nagyon jó!

Az állatokról: Gergely (a pulykám) alig keltette ki a tojásait, újra kotlani kezdett. Erre a célra a szomszédunk susnyását választotta, így egy napig tartott míg megtaláltuk. Rakott 19 tojáskát, és szépen üldögélt rajtuk, néha lejött, aranyosan járkált kicsit aztán visszament. Nem akartuk bolygatni, gondoltuk ösztönből lenyomja a 2. kotlást is. Hát nem… megunta és otthagyta a tojásokat, úgyhogy mehet a disznóknak. Pedig a pulykatojás nagyon finom egyébként!IMAG1022_Fotor_Fotor_Collage.jpg

A kisbarikák szépen nőnek, érdekes hogy a fekete bárányoknak világosodik a gyapja, már barna színű.

Van továbbá egy új lakónk, Baltazár a bakkecske, a kecske lányok legnagyobb örömére. A kossal szerencsére nem bántották egymást, tisztes távolságból fejet hajtanak, Baltazár megmutogatja a szarvát, és mivel szegény Fatinak nincs, azért jobbnak látják ha csak elsompolyognak egymás mellett. Van továbbá két vendégbirkánk, aki attól a távoli szomszédunktól van, akitől a tejet kaptuk. Sajnos már nincs meg a boci, úgyhogy már nincs finom tejünk. A lányok a koshoz jöttek „vendégségbe”.

Legközelebb a kertről lesz szó.

 

Szólj hozzá!

Címkék: körömvirág orbáncfű borsmenta macerátum kovászolt cukkini

Biodinamiukus gazdálkodás dióhéjban

2014.07.16. 22:29 Csíkoscukkini

Már sokszor elhangzott itt a blogban, hogy a biodinamikus gazdálkodást követjük itthon. Ez nem egy olyan elterjedt módszer, mint mondjuk a permakultúra, viszont nagyon nagyon jó!

Hétfőn tartottam egy előadást a témáról a Grund kertben, ami egy közösségi kert a belváros szívében. Azoknak, akik nem tudtak eljönni, vagy csak érdeklődnek a biodinamikus gazdálkodás iránt ajánlom a következő bejegyzést.

A módszer elvi alapjait Rudolf Steiner fektette le, aki egy szellemi látó volt, az ő nevéhez kapcsolódik az antropozófia, valamint a waldorf iskolák is. 1924-ben lengyel grófok keresték fel, hogy a cukorrépa sajnos nem hoz olyan jó termésátlagot, mint régebben.

9579036_orig.jpg

Jogos a kérdés, hogy miértis van nekünk erre szükségünk, hiszen már vannak frankó tápanyag utánpótló szereink, a lombtrágyától kezdve a baktérium trágyákig, és igazából már cukorrépát se nagyon kell termelnünk (…). Azért kedveseim, mert a biodinamikus gazdaságokban 5-7 év alatt beáll egy ökológiai egyensúly, ahol a növényeknek nagyon magas az ellenálló képessége, az ilyen gazdaságokból szétsugárzik ez a kedvező hatás, és ha majd a Föld belefullad a vegyszerekbe és műtrágyákba, akkor ezekből a pontokból, majd újraindulhat az élet.

Steiner megállapította, hogy a zöldségek, és a gyümölcsök 4 csoportba sorolhatók, termés, levél, virág, és gyökér zöldségekre. A növényekre, ahogy a Földön élő összes élőlényre hatással vannak a bolygókonstellációk, azaz a csillagállások. Bizonyos bolygóállások kedvezően hatnak a növények azonos természetű csoportjára, például azokra, amiknek a termését fogyasztjuk. Ilyen kedvező bolygóállás idején, segíteni kell, hogy a növény számára érvényesüljön ez a pozitívhatás, amit úgy tudunk elérni, ha olyan munkálatokat végzük, amivel nyitjuk a földet, pl. vetés, pikírozás, vagy kapálás. A tapasztalatok szerint helyes napon végzett kapálás, felér egy kiadós trágyázás kedvező hatásával. Csak hogy értsétek természöldség például a paradicsom, a cukkini, az uborka, vagy a gyümölcsök, levélzöldségek a saláta, virága brokkoli, karfiol, gyökér a hagyma, répa, tehát mindig, az, amelyik részét fogyasztjuk.

Vannak azonban olyan napok, amikor semmilyen zöldség számára nem kedvezőek a munkálatok, ezek a kihúzott napok, ilyenkor nem érdemes a kertben tevékenykedni.

A másik nagyon fontos pillér, a preparátumok, melyek különböző gyógynövényekből, és állati szervekből készülnek. Általában egy bizonyos szervet megtöltenek az adott gyógynövénnyel, amit fél évre elásnak a földbe. Például a humusz preparátum úgy készül, hogy szarvasmarha trágyát töltenek a marha szarvának tülkébe, amit elásnak a földbe fél évre. Mint említettem Steiner szellemi látó volt, azaz sokkal nagyobb rálátása volt a világ összefüggéseire, ezért számunkra logikátlannak tűnhetnek az ilyesféle boszorkánykodások, mégis zseniálisan összeállított rendszerről beszélünk.

Biodinamikus_preparatum.jpg

A preparátumoknak 3 fajtája van, humusz, szilícium, és trágyaoltó preparátumok. A humuszpreparátumot a megmunkált földre kell kijuttatni, tavasszal és ősszel, amikor már kitakarítottuk a kertet. A szilícium preparátumot az érés időszakában kell kijuttatni, szigorúan reggeli órákban, amikor várhatóan nem fog erősen tűzni a nap, ugyanis a preparátum felerősíti a napfény hatását, segít az érésben. A trágya oltó preparátumokból több is van, név szerint: cickafark, csalán, kamilla, pitypang, és macskagyökér preparátum. Ezekkel a friss, prizmába rakott (trapéz alakú hosszúkás hasáb) trágyát kell beoltani. A beoltott trágya kellemetlen szaga pár nap alatt megszűnik. A beoltott trágyával kezelt területen a preparátumok kedvező sugárzását terjesztjük ki.

A preparátumok egyébként úgy néznek ki, mint egy érett trágyagalacsin, amit egy hordónyi vízben kell feloldani, egy óra kevergetéssel. Ez nagyon fontos, ez maga a dinamizálás. hasonló a homeopátiás szerek készítési eljárásához.

Na ugorjuk egyet. Steiner munkássága után Maria Thun vette a kezébe az ügyet, és megalkotta a vetési naptárt, 70 év kísérletezéssel. A naptárban órára pontosan le van írva mikor melyik zöldséggel foglalkozzunk, mikor van kihúzott nap, vagy ültetési idő.

Demeter_Logo.png

A minősített biodinamikus gazdálkodások Demeter minősítéssel rendelkeznek, ami a biodinamikus ellenőrző szervezet, mint a bióban a Biokontroll Hungária, vagy az Ökogarancia. Az átállás 3 év, de a teljes gyógyulás 5-7 évet vesz igénybe, utána áll be a stabil rendszer.

 

A témában ajánlott irodalom:

  • Mezei Ottóné: Biodinamikus szemléletű kertész vagyok
  • Mezei Ottóné: Biodinamikus kertgazdálkodás
  • Rudolf Steiner írásai

Akit jobban érdekel a téma, azekben a könyvekben tud utánaolvasni, vagy javslom felvenni a kapcsolatot a Biodinamikus Közhasznú Egyesülettel.

Megjegyzéseim: Most gyorsan ledaráltam itt a lényeget, lehet így elsőre szokatlan, fura, boszorkányság. DE! Amikor először hallottam erről azt hittem, hogy a szüleim megőrültek… Egy hétig röhögtem rajtuk, aztán elvittek látogatóba a Budaháziékhoz, ahol akkora saláták nőnek, hogy alig bírom átfogni két kézzel. Hát ott már nem nevettem…. Később hozzájuk mentem szakmai gyakorlatra, rengeteget tanultam tőlük.

 

Bármi kérdésetek van ne habozzatok feltenni!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: biodinamikus gazdálkodás

Szedjünk bodzát!

2014.06.05. 08:36 Csíkoscukkini

bodza-viraga.jpg

Még van bodzavirág, így aki még nem szedett, annak javaslom, hogy ne hagyja ki!Nagyon jó dolgokat lehet vele csinálni, a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Van aki belemártja palacsintatésztába és kisüti, de lehet levest, szörpöt, bort, ecetet mindenfélét készíteni belőle.

Nálunk, ami bevált és minden évbe csináljuk, az a szörp és a likőr. Ebben a bejegyzésben ennek a kettőnek a receptjét fogom leírni.

IMAG0902_Fotor.jpg

 

Szörp:

 

  • 6 l víz
  • 4 kg cukor
  • 40 db tenyérnyi bodzavirág
  • 10-12 db citrom
  • 8 dkg citromsav

Ez egy teljesen átlagos recept amit a netről szedtem le. 2-3 nap állás után leszűrjük, jól kinyomkodjuk a virágokból és a citromokból a levet,  felforraljuk, tiszta üvegekbe tesszük, és száraz dunsztba kidunsztoljuk. Az üvegeket mi hipós forró vízzel szoktuk kimosni, persze utána nagyon jól el kell öblíteni, a kupakokat pedig lezárásig forró vízbe kell tenni.

A száraz dunsztra tökéletesen megfelel egy hűtőtáska, de hagyományosan paplanok és párnák közé téve, jól bebugyolálva is kivitelezhető.

A bodza likőr is hasonlóképp készül, csak itt tömény bodzaszörpöt kell csinálni.

Likőr:

 

  • 2,5 dl víz
  • 400 g cukor
  • 5 db tenyérnyi bodzavirág
  • 4 db citrom (2 felszeletelve, 2 kifacsarva)
  • 1 l pálinka, vodka, vagy tiszta szesz

Egy széles szájú üvegbe kell rétegezni a bodzavirágokat, és 2 citromot karikára vágva. A másik két citromot ki kell facsarni, és hozzáönteni, a vízből és a cukorból főzött sziruphoz, majd az egész mehet a bodzára. 2-3 nap után ezt is le kell szűrni, jól kinyomkodni, üvegbe tölteni, és felönteni az alkohollal. 2-3 hét után érik össze kellőképpen, de minél tovább áll, annál finomabb lesz.

P1020282_Fotor.jpg

 

A virágokat ki is lehet szárítani, télen nagyon finom gyógyteákhoz keverve. A bodza virága egyébként vértisztító, vízhajtó, hashajtó, és köhögéscsillapító hatású.

Bodzát soha ne szedjünk forgalmas utak mellett, mert a kipufogógázok nehézfém tartalmát a növények akkumulálhatják a szervezetükben, ami a virágban is megjelenhet. A virágokat igyekezzünk napfényes időben szedni, mert akkor sokkal intenzívebb az ízük, mint mondjuk egy eső után, ami lemossa a pollent a virágokról.

Aki követi a biodinamikus naptárt, az lehetőleg ne kihúzott napon gyártson szörpöt! Egyik évben a szomszédinkkal közel egy időben készítettünk szörpöt, csak mi nem kihúzott napon csináltuk, nekik pedig pont sikerült kifogni egy ilyen napot. Érdekes volt, hogy mindannyian ugyanaz a recept alapján után csináltuk, és egyedül a mienk nem buggyant meg.

 

 Jó gyűjtögetést kívánok!

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!